A tárcavezető szerint Románia a karbonkvóták 75 százalékát fogja megtéríteni az úgynevezett "kibocsátásáthelyezés" által fenyegetett cégeknek az energiaügyi minisztérium költségvetéséből. Az Európai Unióban bevezetett kifejezés azokra a nagy energiafogyasztókra utal, amelyeket a tulajdonosok várhatóan inkább áttelepítenek - szén-dioxid-kibocsátási korlátozások nélküli - "szabályozatlan" országokba, hogy kikerüljék a kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS) alkalmazásával járó többletterheket.

A román miniszter Facebook-bejegyzésében felidézte: Románia 2019-ben 399 millió lej (32,1 milliárd forint), 2020-ban pedig 637 millió lejes támogatást biztosított 34 kibocsátásáthelyezés által fenyegetett ipari fogyasztónak a karbonkvóták költségeinek részleges átvállalásával.

Romániában több ízben (legutóbb pénteken) Bukarestben rendeztek tüntetést a munkahelyek védelmében a nagy energiaigényű iparvállalatok szakszervezetei, miután - a magas energiaköltségek miatt - több helyen is leállt a termelés, az alkalmazottakat kényszerszabadságra küldték. A szakszervezetek azt követelik, hogy a kormány korlátozza a villamos energia és a gáz árát.

A bukaresti kormány csak a lakossági fogyasztók, a közintézmények és kisvállalkozások energiaszámláira szabott meg jövő szeptemberig árplafont. A nagy energiafogyasztók esetében eddig arra hivatkozott, hogy az állami segélyezés sértené a piaci szabályokat, és csak akkor avatkozhat be árkorlátozással a munkahelyek védelmében, ha ehhez megszerzi az Európai Bizottság jóváhagyását.

A bukaresti kormány brüsszeli beadványában rámutatott: Romániában a nagy energiaigényű iparágak termelik a GDP 6 százalékát, és mintegy 100 millió eurónyi adót fizetnek be a költségvetésbe, ezeknek a vállalatoknak a harmadik országokba költöztetése pedig 200 ezer munkahely (közvetlen, vagy közvetett) elvesztését eredményezné. A memorandum szerint a román energiaügyi minisztériumnak 2021-ben csaknem félmilliárd euró bevétele származott a leállított szennyező berendezések karbonkvótáinak értékesítéséből.