Romániai elnökválasztás - A külföldi szavazókörök megnyitásával megkezdődött a második forduló
Külföld, 2019.11.22
Megnyitották a román külképviseletek által berendezett külföldi szavazóköröket pénteken, ezzel megkezdődött a romániai elnökválasztás második fordulója.
A külföldi voksolás megkönnyítését célzó, idén nyáron elfogadott törvény értelmében a külföldön tartózkodó román állampolgárok nemcsak a belföldi voksolásra kijelölt vasárnapi napon, hanem az azt megelőző pénteken is szombaton is leadhatják voksukat. Számukra 835 szavazókört rendeztek be külföldön, csaknem kétszer annyit, mint a májusi európai parlamenti (EP-) választáson, amikor hatalmas torlódás alakult ki egyes külképviseleteken és sokan többórás sorban állás után sem tudtak élni választójogukkal.
Az elnökválasztás november 10-én véget ért első fordulója igazolta, hogy nem volt hiábavaló az intézkedés: a román diaszpóra valóban nagyobb arányban járul az urnákhoz, ha megkönnyítik számára, hogy éljen választójogával. A külföldön az első fordulóban leadott 675 ezer szavazat csaknem kétszerese az eddigi rekordnak, olyan körülmények között, amikor összességében minden korábbi romániai elnökválasztásnál alacsonyabb, alig 51,2 százalékos volt a részvétel.
A romániai elnökválasztás első fordulójában a voksok 7,3 százalékát adták le külföldön. A májusi EP-választásokon - amikor csak vasárnap lehetett 7 és 21 óra között voksolni, és nem jutott mindenki sorra - 385 ezer szavazatot adtak le külföldön, ami akkor a voksok 4,2 százalékát tette ki.
Pénteken, az elnökválasztás második fordulójában, az első órákban a külföldi szavazókörökben a részvétel valamivel nagyobb volt, mint az első fordulóban. A külföldi szavazókörök pénteken helyi idő szerint 12-től 21 óráig, szombaton és vasárnap (akárcsak Romániában) 7-től 21 óráig tartanak nyitva.
A központi választási bizottság honlapján elérhető adatok szerint a csütörtöki határidőig 17 503 beérkezett levélszavazatot érvényesítettek. A külföldön élő román állampolgárok közül eredetileg 41 ezren kérték, hogy levélben szavazhassanak.
A második fordulóban a szavazólapon már csak két név szerepel: a jobbközép Nemzeti Liberális Párt (PNL) jelöltjeként újabb mandátumra pályázó, tisztségben lévő Klaus Iohannis államfő és a parlament által októberben leváltott volt miniszterelnök, Viorica Dancila, a Szociáldemokrata Párt elnöke. Kettejük közül az lesz Románia elnöke a következő öt évben, aki megszerzi az érvényes szavazatok egyszerű többségét.
Az elnökválasztás november 10-én véget ért első fordulója igazolta, hogy nem volt hiábavaló az intézkedés: a román diaszpóra valóban nagyobb arányban járul az urnákhoz, ha megkönnyítik számára, hogy éljen választójogával. A külföldön az első fordulóban leadott 675 ezer szavazat csaknem kétszerese az eddigi rekordnak, olyan körülmények között, amikor összességében minden korábbi romániai elnökválasztásnál alacsonyabb, alig 51,2 százalékos volt a részvétel.
A romániai elnökválasztás első fordulójában a voksok 7,3 százalékát adták le külföldön. A májusi EP-választásokon - amikor csak vasárnap lehetett 7 és 21 óra között voksolni, és nem jutott mindenki sorra - 385 ezer szavazatot adtak le külföldön, ami akkor a voksok 4,2 százalékát tette ki.
Pénteken, az elnökválasztás második fordulójában, az első órákban a külföldi szavazókörökben a részvétel valamivel nagyobb volt, mint az első fordulóban. A külföldi szavazókörök pénteken helyi idő szerint 12-től 21 óráig, szombaton és vasárnap (akárcsak Romániában) 7-től 21 óráig tartanak nyitva.
A központi választási bizottság honlapján elérhető adatok szerint a csütörtöki határidőig 17 503 beérkezett levélszavazatot érvényesítettek. A külföldön élő román állampolgárok közül eredetileg 41 ezren kérték, hogy levélben szavazhassanak.
A második fordulóban a szavazólapon már csak két név szerepel: a jobbközép Nemzeti Liberális Párt (PNL) jelöltjeként újabb mandátumra pályázó, tisztségben lévő Klaus Iohannis államfő és a parlament által októberben leváltott volt miniszterelnök, Viorica Dancila, a Szociáldemokrata Párt elnöke. Kettejük közül az lesz Románia elnöke a következő öt évben, aki megszerzi az érvényes szavazatok egyszerű többségét.
(MTI)
Véleménye van? Szóljon hozzá!