Sojgu: súlyos következményekkel jár majd Európára nézve az INF-szerződés amerikai felmondása
Külföld, 2018.10.29
Súlyos következményekkel jár majd Európára nézve a közepes és rövid hatótávolságú nukleáris eszközök (INF) felszámolásáról szóló szerződés amerikai felmondása - jelentette ki Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter, amikor hétfőn Moszkvában fogadta görög hivatali partnerét, Panosz Kammenoszt.
"Érdekel bennünket Európa reagálása az Egyesült Államoknak arra a döntésére, hogy kilép az INF-szerződésből. Azt szeretnénk, ha Európa tudatában lenne, hogy milyen hatása lesz annak, ha közepes hatótávolságú rakétákat telepítenek Európába" - mondta.
"Ami a közepes és rövid hatótávolságú rakétákat illeti, úgy tűnik nekünk, Európában távolról sem mindenki érti, hogy ez a döntés komoly következményekkel jár majd Európára számára is, pontosabban szólva, elsősorban Európa számára. És úgy tűnik nekünk, hogy nagyon helyes lenne ezt a döntést szélesebb körben megvitatni az EU-n és a NATO-n belül" - tette hozzá.
Donald Trump amerikai elnök október 20-án jelentette be, hogy az Egyesült Államok fel kívánja mondani az INF-szerződést arra hivatkozva, hogy Oroszország szerinte azt megsértette. Moszkvában magas rangú tisztségviselők a lépés veszélyeire figyelemeztettek.
Az INF-szerződés, amelyet 1987. december 8-án Washingtonban írt alá Ronald Reagan amerikai elnök és Mihail Gorbacsov szovjet államfő, a kommunista párt főtitkára, három évtizede lépett hatályba. A paktum a szárazföldi indítású, hagyományos és nukleáris robbanótöltetekkel felszerelt közepes (500-5500 kilométeres) hatótávolságú ballisztikus rakéták és robotrepülőgépek megsemmisítéséről rendelkezett. Az egyezmény, amely mérföldkő volt a hidegháború lezárásában, megtiltotta az ilyen eszközök gyártását, birtoklását és tesztelését.
Az Egyesült Államok 2013 óta állítja, hogy Oroszország a Novator 9M729 típusú manőverező robotrepülőgépek telepítésével megsérti az INF-szerződést, mert a fegyver hatótávolsága meghaladja az 500 kilométert. Moszkva ezt tagadja, és a maga részéről azzal vádolja Washingtont, hogy a Lengyelországba és Romániába, valamint a Távol-Keletre telepített ballisztikusrakéta-elhárító rendszerének kilövőállásai Tomahawk típusú manőverező repülőgépek indítására is alkalmasak, ami ellentétes a megállapodással. Az orosz fél azt is kifogásolja, hogy szerinte az amerikai csapásmérő drónokra és a ballisztikus rakétaelhárítási gyakorlatok célpontjául kifejlesztett rakétákra szintén vonatkoznak a szerződésben foglalt korlátozások.
"Ami a közepes és rövid hatótávolságú rakétákat illeti, úgy tűnik nekünk, Európában távolról sem mindenki érti, hogy ez a döntés komoly következményekkel jár majd Európára számára is, pontosabban szólva, elsősorban Európa számára. És úgy tűnik nekünk, hogy nagyon helyes lenne ezt a döntést szélesebb körben megvitatni az EU-n és a NATO-n belül" - tette hozzá.
Donald Trump amerikai elnök október 20-án jelentette be, hogy az Egyesült Államok fel kívánja mondani az INF-szerződést arra hivatkozva, hogy Oroszország szerinte azt megsértette. Moszkvában magas rangú tisztségviselők a lépés veszélyeire figyelemeztettek.
Az INF-szerződés, amelyet 1987. december 8-án Washingtonban írt alá Ronald Reagan amerikai elnök és Mihail Gorbacsov szovjet államfő, a kommunista párt főtitkára, három évtizede lépett hatályba. A paktum a szárazföldi indítású, hagyományos és nukleáris robbanótöltetekkel felszerelt közepes (500-5500 kilométeres) hatótávolságú ballisztikus rakéták és robotrepülőgépek megsemmisítéséről rendelkezett. Az egyezmény, amely mérföldkő volt a hidegháború lezárásában, megtiltotta az ilyen eszközök gyártását, birtoklását és tesztelését.
Az Egyesült Államok 2013 óta állítja, hogy Oroszország a Novator 9M729 típusú manőverező robotrepülőgépek telepítésével megsérti az INF-szerződést, mert a fegyver hatótávolsága meghaladja az 500 kilométert. Moszkva ezt tagadja, és a maga részéről azzal vádolja Washingtont, hogy a Lengyelországba és Romániába, valamint a Távol-Keletre telepített ballisztikusrakéta-elhárító rendszerének kilövőállásai Tomahawk típusú manőverező repülőgépek indítására is alkalmasak, ami ellentétes a megállapodással. Az orosz fél azt is kifogásolja, hogy szerinte az amerikai csapásmérő drónokra és a ballisztikus rakétaelhárítási gyakorlatok célpontjául kifejlesztett rakétákra szintén vonatkoznak a szerződésben foglalt korlátozások.
(MTI)
Véleménye van? Szóljon hozzá!