Stoltenberg: nem engedhető meg, hogy a világ az atomtöltetek számát szabályozó megállapodás nélkül maradjon
Külföld, 2020.12.01
Mivel nem engedhető meg, hogy a világ az atomtöltetek számát szabályozó megállapodás nélkül maradjon, a NATO és tagállamai elkötelezettek a globális fegyverzetellenőrzés és a leszerelés, ezzel összefüggésben pedig egy átfogóbb fegyverzet-ellenőrzési rendszer kidolgozása mellett - jelentette ki Jens Stoltenberg NATO-tőtitkár Brüsszelben kedden.
Stoltenberg a tagországok külügyminisztereinek kétnapos, kedden kezdődött videókonferencia keretében tartott tanácskozása első munkanapját követően kiemelte, a miniszterek áttekintették az orosz nukleáris képességekkel felszerelt rakétarendszerek növekvő arzenálja okozta fenyegetést.
A kihívás komoly, növekvő és összetett - emelte ki. Moszkva modernizálja nukleáris arzenálját, és új rakétákat állít elő. Hadosztályok telepítésével növeli katonai erejét a szomszédságban, megsérti és aláássa a szerződéseket.
A miniszterek támogatásukat fejezték ki a nukleáris fegyverek korlátozásainak megőrzése iránt, ezzel összefüggésben üdvözölték, hogy Moszkva és Washington is kész a februárban lejáró Új START egyezmény (más néven: START-3) meghosszabbításáról folytatandó tárgyalásokra. Kiemelte, a NATO hiteles és hatékony elrettentő és védelmi stratégiáját Oroszország destabilizáló fellépéseihez igazítja, ugyanakkor folytatja a párbeszédet Moszkvával - emelte ki.
A Földközi-tenger keleti medencéjében, két NATO-tagország, Görögország és Törökország között kialakult konfliktussal összefüggésben elmondta, az október elején, a Földközi-tenger keleti medencéjében esetlegesen bekövetkező viták és összetűzések kockázatának csökkentésére létrehozott kétoldalú katonai konfliktuskezelési mechanizmus ez idáig beváltotta a hozzáfűzött reményeket. Azonban a mechanizmus megerősítésére, valamint további átfogóbb bizalomépítő intézkedések meghozatalára van szükség - mondta.
Tájékoztatása szerint a külügyminiszterek egyetértettek abban, hogy a NATO minden rendelkezésére álló eszközzel támogassa az afgán békefolyamatot. A februárban megkötött, amerikai csapatok kivonását előirányzó amerikai-tálib megállapodásra utalva Stoltenberg azt mondta, az amerikai katonák számának csökkentése mellett a NATO folytatja az afgán biztonsági erők képzésére és a tanácsadásra fókuszáló munkáját.
"Ha maradunk, fennáll a harcok elhúzódásának veszélye, ha azonban elhagyjuk az országot, azt kockáztatjuk, hogy Afganisztán ismét a terroristák biztonságos menedékévé válik. A súlyos áldozatok árán elért sikerek odavesznek" - fogalmazott.
Szavai szerint ára van a maradásnak, és ára van a túl korai távozásnak is. A misszió sorsáról a tagországok védelmi miniszterei februárban tervezett tanácskozásukon cserélnek eszmét - közölte. Bármilyen döntés is születik, azt összehangoltan és rendezetten kell végrehajtani - tette hozzá Stoltenberg.
A kihívás komoly, növekvő és összetett - emelte ki. Moszkva modernizálja nukleáris arzenálját, és új rakétákat állít elő. Hadosztályok telepítésével növeli katonai erejét a szomszédságban, megsérti és aláássa a szerződéseket.
A miniszterek támogatásukat fejezték ki a nukleáris fegyverek korlátozásainak megőrzése iránt, ezzel összefüggésben üdvözölték, hogy Moszkva és Washington is kész a februárban lejáró Új START egyezmény (más néven: START-3) meghosszabbításáról folytatandó tárgyalásokra. Kiemelte, a NATO hiteles és hatékony elrettentő és védelmi stratégiáját Oroszország destabilizáló fellépéseihez igazítja, ugyanakkor folytatja a párbeszédet Moszkvával - emelte ki.
A Földközi-tenger keleti medencéjében, két NATO-tagország, Görögország és Törökország között kialakult konfliktussal összefüggésben elmondta, az október elején, a Földközi-tenger keleti medencéjében esetlegesen bekövetkező viták és összetűzések kockázatának csökkentésére létrehozott kétoldalú katonai konfliktuskezelési mechanizmus ez idáig beváltotta a hozzáfűzött reményeket. Azonban a mechanizmus megerősítésére, valamint további átfogóbb bizalomépítő intézkedések meghozatalára van szükség - mondta.
Tájékoztatása szerint a külügyminiszterek egyetértettek abban, hogy a NATO minden rendelkezésére álló eszközzel támogassa az afgán békefolyamatot. A februárban megkötött, amerikai csapatok kivonását előirányzó amerikai-tálib megállapodásra utalva Stoltenberg azt mondta, az amerikai katonák számának csökkentése mellett a NATO folytatja az afgán biztonsági erők képzésére és a tanácsadásra fókuszáló munkáját.
"Ha maradunk, fennáll a harcok elhúzódásának veszélye, ha azonban elhagyjuk az országot, azt kockáztatjuk, hogy Afganisztán ismét a terroristák biztonságos menedékévé válik. A súlyos áldozatok árán elért sikerek odavesznek" - fogalmazott.
Szavai szerint ára van a maradásnak, és ára van a túl korai távozásnak is. A misszió sorsáról a tagországok védelmi miniszterei februárban tervezett tanácskozásukon cserélnek eszmét - közölte. Bármilyen döntés is születik, azt összehangoltan és rendezetten kell végrehajtani - tette hozzá Stoltenberg.
(MTI)
Véleménye van? Szóljon hozzá!