Sürgősségi rendeletben módosította a román kormány a bűncselekmények elévülési határidejének megszakítását
Külföld, 2022.05.30
Sürgősségi rendelettel módosította hétfőn a román kormány a büntető törvénykönyvet (btk.), hogy megakadályozza azoknak a bűncselekményeknek az elévülését, amelyekben büntetőeljárás indult.
A sürgősségi beavatkozást egy múlt heti alkotmánybírósági döntés tette szükségessé, amely - a megfogalmazás pontatlanságára hivatkozva - alaptörvénybe ütközőnek minősítette a btk. azon cikkelyét, amely előírta, hogy "bármely, az ügyben foganatosított eljárás" megszakítja az elévülést.
Catalin Predoiu igazságügyi miniszter szerint fontos volt, hogy a btk. kiigazítása még az alkotmánybírósági döntés hatályba lépése - az indoklással ellátott határozat közzététele - előtt megtörténjen, különben olyan jéghézag keletkezett volna, amelyre hivatkozva rengeteg büntetőper vádlottja megúszta volna a felelősségre vonást.
Korábban a legfőbb ügyészség is felhívta a figyelmet arra, hogy az alkotmánybírósági döntés súlyos bűncselekmények miatt indult - nagy médiavisszhangot keltő - büntetőperek százait érinti. Az 5-10 év közötti szabadságvesztéssel sújtható bűncselekmények általános elévülési határideje 8 év, márpedig az adócsalás, kiskorúak bántalmazása, korrupciós bűncselekmények, vagy emberkereskedelem felderítése és bizonyítása időigényes feladat, amely szükségessé teszi az elévülési határidő megszakítását - érvelt a vádhatóság.
A vitatott btk-cikkelyt hétfőn úgy módosította a kormány, hogy "megszakítja az elévülést bármely olyan, az ügyben foganatosított eljárás, amelyet a törvénynek megfelelően a gyanúsítottal, vagy vádlottal is közölni kell".
Romániában azért aggályos a kormány beavatkozása a büntetőjogba, mert 2019-ben - az akkori szociáldemokrata kormányt támadó Klaus Iohannis jobboldali államfő kezdeményezésére - a választók érvényes és eredményes (véleménynyilvánító) népszavazáson fejezték ki egyetértésüket azzal, hogy a kormány nem módosíthatja sürgősségi rendelettel a bűncselekmények meghatározását, a kiszabható büntetést, illetve az igazságszolgáltatás működését.
Predoiu szerint azonban a sürgősségi kormányrendelet nem töröl el bűncselekményeket, nem növeli vagy csökkenti a büntetési tételeket és nem szervezi át az igazságszolgáltatást, tehát teljes összhangban áll azzal a népakarattal, amely az akkori - a sajtó által "korrupció-ellenesnek" nevezett - népszavazást sikerre vitte.
A kormányt egyébként éppen az alkotmánybíróság "bíztatta" arra, hogy ne várja meg a határozat indoklásának közzétételét és hatályba lépését, hanem még előtte igazítsa ki a btk.-t, elkerülendő a joghézag kialakulását.
Catalin Predoiu igazságügyi miniszter szerint fontos volt, hogy a btk. kiigazítása még az alkotmánybírósági döntés hatályba lépése - az indoklással ellátott határozat közzététele - előtt megtörténjen, különben olyan jéghézag keletkezett volna, amelyre hivatkozva rengeteg büntetőper vádlottja megúszta volna a felelősségre vonást.
Korábban a legfőbb ügyészség is felhívta a figyelmet arra, hogy az alkotmánybírósági döntés súlyos bűncselekmények miatt indult - nagy médiavisszhangot keltő - büntetőperek százait érinti. Az 5-10 év közötti szabadságvesztéssel sújtható bűncselekmények általános elévülési határideje 8 év, márpedig az adócsalás, kiskorúak bántalmazása, korrupciós bűncselekmények, vagy emberkereskedelem felderítése és bizonyítása időigényes feladat, amely szükségessé teszi az elévülési határidő megszakítását - érvelt a vádhatóság.
A vitatott btk-cikkelyt hétfőn úgy módosította a kormány, hogy "megszakítja az elévülést bármely olyan, az ügyben foganatosított eljárás, amelyet a törvénynek megfelelően a gyanúsítottal, vagy vádlottal is közölni kell".
Romániában azért aggályos a kormány beavatkozása a büntetőjogba, mert 2019-ben - az akkori szociáldemokrata kormányt támadó Klaus Iohannis jobboldali államfő kezdeményezésére - a választók érvényes és eredményes (véleménynyilvánító) népszavazáson fejezték ki egyetértésüket azzal, hogy a kormány nem módosíthatja sürgősségi rendelettel a bűncselekmények meghatározását, a kiszabható büntetést, illetve az igazságszolgáltatás működését.
Predoiu szerint azonban a sürgősségi kormányrendelet nem töröl el bűncselekményeket, nem növeli vagy csökkenti a büntetési tételeket és nem szervezi át az igazságszolgáltatást, tehát teljes összhangban áll azzal a népakarattal, amely az akkori - a sajtó által "korrupció-ellenesnek" nevezett - népszavazást sikerre vitte.
A kormányt egyébként éppen az alkotmánybíróság "bíztatta" arra, hogy ne várja meg a határozat indoklásának közzétételét és hatályba lépését, hanem még előtte igazítsa ki a btk.-t, elkerülendő a joghézag kialakulását.
(MTI)
Véleménye van? Szóljon hozzá!