A felvidéki magyarok számára a népszámlálás egyik legkomolyabb tétje, hogy a magukat magyar nemzetiségűnek vallók aránya ne csökkenjen, ugyanis közösségi és nyelvhasználati jogaik megtartásának egy része, illetve a szlovák államtól kapott kulturális támogatásaik mértéke is ennek az aránynak a függvénye, s emellett komoly lélektani szerepe is van.
"Ma tettük le az alapkövet abban az építkezésben, amely a népszámlálás sikerességét hivatott felépíteni" - jelentette ki Őry Péter, az MKP ügyvezető testületének elnöke az első egyeztetés utáni sajtótájékoztatón. Őry, aki nagyon jó hangulatúnak minősítette a találkozót, hangsúlyozta: siker, hogy a felvidéki magyarságot képviselő minden érdemi szervezetet egy asztalhoz tudtak ültetni ebben a magyar közösség számára rendkívül fontos témában. Kiemelte: a népszámlálás sikerességének ügye a politikai és más vitákon felül áll, és az is kell, hogy legyen, mert a népszámlálás jó eredménye feltétele annak, hogy erőteljesen lehessen kérni a felvidéki magyar közösség jogait.
Az első egyeztetésen jelen lévő mintegy harminc résztvevő közös nyilatkozatot fogadott el a népszámlálással kapcsolatos tájékoztató kampány megszervezéséről.
"Elkötelezzük magunkat arra, hogy a lehetőségeink felső határáig munkát és anyagiakat fektetünk a közös tájékoztatási kampányba, illetve igyekszünk további társadalmi szereplőket és egyéneket mozgósítani, bevonni e közösségi ügy érdekében" - írták a dokumentumban.
Az első egyeztetést továbbiak követik majd, ezeken azokat a szerkezeti elemeket akarják felállítani, amelyek sikeressé tehetik a népszámlálás fontosságáról tájékoztató kampányt. Az egyeztetések következő körét a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala civil ernyőszervezet szervezi majd.
Szlovákiában legutóbb 2011-ben tartottak népszámlálást, az akkori adatok azt mutatták, hogy a 2001-es 9,7 százalékról 8,5 százalékra csökkent az országban magukat magyar nemzetiségűnek vallók aránya az összlakossághoz képest.
(MTI)
Véleménye van? Szóljon hozzá!