Ivica Dacic kiemelte, hogy a horvátországi szerbek és a szerbiai horvátok helyzetének, valamint a horvát és a szerb nép viszonyának javításáról szóló nyilatkozatnak - amelyet júniusban Aleksandar Vucic szerb miniszterelnök és Kolinda Grabar-Kitarovic horvát elnök írt alá - a végrehajtása jelentősen hozzájárul majd a kisebbségek védelméhez és a két ország kapcsolatának a javításához. Elégedettségének adott hangot, hogy hosszú évek után végre politikai akarat mutatkozik a legmagasabb szintű párbeszéd megindítására a két ország között.

Hangsúlyozta, hogy Szerbia üdvözölte Horvátország uniós tagságát, és megköszönte, hogy Zágráb támogatta a Belgrád és Brüsszel közötti uniós tárgyalások emberi jogokról és az igazságszolgáltatásról szóló 23-as, valamint a jogállamiságra és a belügyekre vonatkozó 24-es fejezetének megnyitását.

A horvát diplomácia vezetője szerint Szerbiában is garantált helyet kellene kapnia a parlamentben a horvát kisebbségnek, ahogyan a horvát törvényhozásban garantált helye van a szerbeknek. Aláhúzta, hogy ez lesz az egyik feltétele Szerbia uniós csatlakozásának, de reményét fejezte ki, hogy ez a kérdés gyorsan megoldódik.

Miro Kovac felhívta a figyelmet arra, hogy a csatlakozási tárgyalások során Szerbiának tiszteletben kell tartania és át kell vennie az uniós normákat, például meg kell változtatnia a háborús bűnösök bíróság elé állítására vonatkozó jogszabályt.

Horvátország korábban azért gátolta a 23-as és 24-es csatlakozási fejezet megnyitását, mert azt követelte, hogy Belgrád vonja vissza azt a törvényt, amely lehetővé teszi, hogy olyan vádlottakat állítsanak bíróság elé, akik nem Szerbiában követtek el bűncselekményeket. A vitatott törvény szerint Szerbiában olyan feltételezett háborús bűnösöket ítélhetnek el, akik Boszniában vagy Horvátországban, az ott élő szerbek rovására követtek el bűncselekményeket.