A tizenegy elnökjelölt közül az első helyen Sasa Jankovic volt ombudsman szerepel, míg a legesélyesebbnek tartott Aleksandar Vucic jelenlegi kormányfő a hatos sorszámot kapta.

A voksolásig valamivel több mint két hét van hátra, a jelöltek pedig máris elárasztották ígéreteikkel a választópolgárokat. Mindez beleférne egy választási kampányba, ám a legtöbben olyan ígéretekkel álltak elő, amelyeket államfőként nem tudnának betartani, hiszen azok nem tartoznak a köztársasági elnök hatáskörébe.

A kampányrendezvényeken fizetés- és nyugdíjemelésről, útépítésekről, gyárak megnyitásáról vagy éppen Szerbia Európával fenntartott viszonyának megváltoztatásáról esik szó. Az ígéretek különbözőek, egy közös pontjuk azonban van: túlmutatnak azon, ami a szerbiai alkotmány szerint az államfő hatáskörébe tartozik.

Az alaptörvény értelmében a köztársasági elnök képviseli a szerb államot az országon belül és külföldön, aláírásával jóváhagyja a parlament által elfogadott törvényeket, kitűzi a parlamenti képviselők választását, javaslatot tesz a parlamentnek a miniszterelnök-jelöltről és más közméltóságokról, kinevezi és visszahívja az ország nagyköveteit, átveszi a külföldi nagykövetek meghívólevelét, kitüntetéseket ad át, kegyelemben részesíthet elítélteket, és ő a szerb hadsereg főparancsnoka.

Ezzel szemben például Aleksandar Vucic kormányfő - amellett, hogy kormánya sikereire alapozta elnöki kampányát - kijelentette: az elnökválasztást követően nyugdíj- és fizetésemelésre, valamint új autópályák kiépítésére lehet számítani. Mindazonáltal az ígéretek megvalósulásáról nem neki, hanem a miniszterelnöki székben őt követő politikusnak kell majd gondoskodnia.

A többi jelölt is hasonló stratégiát folytat. Vuk Jeremic volt külügyminiszter például arról beszélt, hogy amennyiben ő lesz a távozó Tomislav Nikolic elnök utóda, gondoskodik arról, hogy az ország "ipari óriásai" újra talpra álljanak, és hatalmas infrastrukturális fejlesztések kezdődjenek. S míg Nenad Canak vajdasági szociáldemokrata politikus elnökként felmondaná az Oroszországgal kötött energetikai szerződést, az ultranacionalista Vojislav Seselj szorosabbra fűzné a kapcsolatot Moszkvával, az európai integrációs folyamatot pedig leállítaná. Ám ezen lépések egyike sem tartozik a köztársasági elnök hatáskörébe, azokról kizárólag a kormány dönthet.

Az eddigi közvélemény-kutatások egyébként azt mutatják, hogy az elnökválasztásnak nem lesz második fordulója, Aleksandar Vucic ugyanis már az első körben meg tudja szerezni a voksok több mint felét.