Huszonnyolc évvel az úgynevezett tíznapos háború után azért jelentették fel a háborús bűnöket vizsgáló különleges ügyészségen a volt szlovén államfőt, mert a gyanú szerint 1991 nyarán háborús bűnöket és népirtást követett el. Milan Kucan mellett további öt korábbi szlovén katonai vezetőt jelentettek fel.

A Politika információi szerint a férfiakat azzal vádolják, hogy megszegték a genfi egyezményt, és háborús foglyokat bántalmaztak az 1991. június 27. és július 7. között tartó háború során, amikor a Jugoszláv Néphadsereg és a szlovén haderő csapott össze. A harcok során a Jugoszláv Néphadsereg 44 katonája életét vesztette, további 184 pedig megsérült.

A tíznapos háború azt követően tört ki, hogy Milan Kucan 1991. június 25-én kikiáltotta Szlovénia elszakadását Jugoszláviától.

A feljelentést tevő szerb ügyvéd, Dusan Bratic szerint Milan Kucan a szlovén hadsereg főparancsnokaként közvetlenül tehető felelőssé Jugoszlávia szétveréséért.

Milan Kucan a Dnevni Avaz című boszniai lapnak nyilatkozva reagált a vádakra. Az újság internetes oldalán megjelentek szerint a volt szlovén elnök szerint a szerb vádak nem is érdemelnek komoly reagálást. "Először is, teljes mértékben figyelmen kívül hagyják a folyamatok történelmi kontextusát, amelyek Jugoszlávia széteséséhez és a kialakult tragédiához vezettek. Felesleges ezt kommentálnom, mert hiszem, hogy a szerb társadalom és a politikum képes lesz objektíven szembenézni a kilencvenes évek szerb politikájával, amely a közös állam szinte minden nemzetében ellenállást váltott ki. Ez egy hanyatló politika volt, amely hosszú évekre leállította a fejlődést elsősorban Szerbiában, de a többi tagállamban is" - fogalmazott Milan Kucan. Úgy folytatta, amennyiben Szerbia komolyan az Európai Unió tagjává kíván válni, önreflexióra lesz szükség a kilencvenes évek politikáját és annak következményeit illetően. "Mások hibáztatása egyértelműen a saját felelősség előli menekülést jelenti. Ami az én felelősségemet illeti, arról a történelem fog tárgyilagosan dönteni" - húzta alá.

Az 1991-1995-ös délszláv háború következményeként a korábban hat tagállamot számláló Jugoszlávia szétesett. Előbb Szlovénia, majd Horvátország vált ki, később Macedónia, végül Bosznia-Hercegovina is függetlenné vált. A megmaradt ország előbb megtartotta a Jugoszlávia nevet, majd Szerbia és Montenegró államszövetsége volt, végül 2006-ban Montenegró is kivált, 2008-ban pedig a korábbi déli tartomány, Koszovó is kikiáltotta függetlenségét, ez utóbbi lépést azonban Szerbia nem ismeri el.

Elemzők szerint nem lesz következménye a Milan Kucan elleni szerb feljelentésnek, de az évforduló kiváló alkalmat biztosított a szerb nacionalistáknak a korábbi háborús sérelmek felelevenítésére, és mivel a háborús bűnök soha nem évülnek el, mindig elő lehet venni egy-egy, évtizedekkel ezelőtti eseményt, amellyel felkorbácsolhatók az indulatok.