Lavrov arról számolt be, hogy a témát, amely különleges jelentőséget nyert a július 16-i helsinki orosz-amerikai csúcstalálkozót követően, Izraelben, Németországban és Franciaországban is megvitatta, amikor a közelmúltban látogatást tett ezen országokban Valerij Geraszimov vezérkari főnök társaságában.
"Ez a probléma nemcsak az európaiak, hanem az egész közel-keleti térség számára is élesen vetődik fel" - mondta az orosz diplomácia vezetője.
Más témákról szólva megismételte az orosz álláspontot, amely szerint a világpolitika "régi központjai" óhatatlanul ellen fognak állni "a több központú, demokratikus, igazságosabb" világ kialakulásának. A miniszter szerint az új rend a kínai és indiai gazdasági központ felemelkedésétől, valamint attól a pillanattól vette kezdetét, hogy "Oroszország megszűnt szégyelleni gyökereit, azonosságát, civilizációs identitását". Mint mondta ebben a helyzetben ismét rendkívüli jelentőséget nyer az ENSZ Alapokmánya, amely egyebek között rögzítette az államok szuverén egyenlőségének sérthetetlenségét, valamint a belügyekbe való be nem avatkozás elvét.
Hangot adott meggyőződésének, hogy a G20 csoport, amelyet eredetileg a nemzetközi gazdaság és pénzügyi rendszer problémáinak kezelésére hoztak létre, mind nagyobb figyelmet fordít majd a politikai problémákra. Rámutatott, hogy a tömörülés a konszenzus elve alapján működik.
Lavrov azzal vádolta meg az Egyesült Államokat, hogy az ENSZ-ben akadályozza a kibertérbeli felelősségteljes magatartás alapszabályainak kidolgozását, amire Oroszország tett javaslatot, közösen a Sanghaji Együttműködési Szervezettel és a BRICS-országokkal. Közölte, hogy Moszkva az év folyamán szerződéstervezetet fog a világszervezet elé terjeszteni a kibertérbeli bűnözés megelőzéséről.
Lavrov azt hangoztatta, hogy a Krím Oroszországhoz történő "visszatérése" - a félsziget Ukrajnától való elcsatolását az ENSZ-tagállamok túlnyomó többség nem ismerte el - egybeesik mind a terület, mind az orosz lakosság törekvéseivel. Felszólította a nyugati politikusokat és üzletembereket, hogy keressék fel a Krímet és személyesen győződjenek meg róla: nem megszállás történt.
Kifogásolta, hogy a Nyugat részéről már 2004-ben, az első nagy kijevi Majdan-tüntetések idején olyan kijelentések hangzottak el, melyek szerint Ukrajnának választania kell Oroszország és Európa között. Sajnálkozását fejezte ki amiatt, "nyugati kollégái" elméjében szerinte még mindig tartja magát ez a logika.
Megítélése szerint a nyugati országok képviselői kezdik megéretni, hogy a jelenlegi ukrán "rezsim" képtelen végrehajtani mind a bel-, mind a külpolitikai megállapodásokat.
"Nyugati partnereink értik, hogy (Petro) Porosenko (ukrán elnök) a minszki megállapodások minden pontja esetében megállapodás-képtelen, értik, hogy nem képes ellenőrzése alatt tartani a nemzeti radikálisokat. Ennyi idő alatt a Nyugat meggyőződött arról is, hogy Porosenko a Nemzetközi Valutaalap (IMF) által követelt reformok kérésében is megállapodás-képtelen" - hangoztatta.
Lavrov szerint a Nyugat azért engedékeny Porosenkóval szemben, mert az ukrán elnök ki nem mondottan részese az Oroszország "feltartóztatását" célzó projektnek.
(MTI)
Véleménye van? Szóljon hozzá!