A fegyverzet korszerűsítésére 5,76 milliárd tajvani dollárt (mintegy 49,5 milliárd forintot) kívánnak fordítani, ami 211 százalékkal több, mint az egy évvel korábbi összeg. A végső döntést a most benyújtott jelentés alapján a törvényhozás hozza majd meg.

A pénz egy részét hadihajók, tengeralattjárók és repülőgépek fejlesztésére és építésére kívánják fordítani, valamint a hazai fejlesztésű harci gépek, illetve a rejtőzködő nagymacskáról elnevezett CM-32-es páncélozott szállító harcjárművek, a "ködfoltos párducok" korszerűsítésére szánják.

A védelmi minisztérium a tudományos és technológiai tárcával kutatási együttműködésre készül, amire 124,4 millió tajvani dollárt (1,1 milliárd forintot) szándékoznak költeni; további 391,6 millió tajvani dollár (3,4 milliárd forint) jutna a technológiai fejlesztésekre - idézte a jelentést a CNA tajvani hírügynökség.

A tárca a kelet-kínai-tengeri és a dél-kínai-tengeri szuverenitást érintő vitákkal, illetve azon belül is Kína "harciasságával", valamint a szomszédos országok fegyvervásárlásra, katonák állomásoztatására és közös hadgyakorlatokra szánt védelmi költségvetésének növelésével indokolta a tajvani katonai kiadások nagymértékű növelését.

Sajtójelentések szerint Tajvanon az elmúlt években kevesebbet költöttek katonai fejlesztésekre, s ezzel egy időben a sziget "hivatalos védelmezőjétől", az Egyesült Államokból, amelynek törvény írja elő a sziget védelmi képességeinek biztosítását, ugyancsak mérsékelt támogatás érkezett.

Tajpej például a legkorszerűbb F-16C/D típusú vadászgépekből több tucatot szeretett volna vásárolni, de Washington ebbe nem akart beleegyezni. Ennek egyik okaként Peking tiltakozását emlegetik, más okként viszont az is felmerült, hogy az amerikaiak tartottak, tartanak attól, hogy a fejlett haditechnika műszaki részletei Tajvanból könnyen Pekingbe juthatnának. Ezért az a döntés született, hogy a Tajvanban rendszeresített F-16A/B vadászgépeket korszerűsítik.

Ugyanakkor más korszerű fegyverek mellett Tajvan 30 darabot kap a legújabb, Stinger rakétákkal felszerelt amerikai támadó helikopterekből, az AH-64E Apache Guardianből. Ezek a már több mint 60 darab AH-1W Cobra típusú támadó helikopter-flottát egészítik ki. Washingtonban - Peking ellenzése mellett - még 2014 végén döntöttek például két Perry-osztályú fregatt szállításáról is.

Az Egyesült Államok 2016-ra Tajvant is azon államok közé sorolta, amelyek aktív támogatást és kiképzést kapnak a területi vitákkal terhelt Dél-kínai-tengeren végrehajtandó műveletekhez. Így került Tajvan Indonéziával, Malajziával, a Fülöp-szigetekkel, Thaifölddel, Vietnammal, Bruneivel és Szingapúrral együtt a kiválasztottak közé.

Az Egyesült Államokban bizonyos politikai és iparági lobbik egyre hangosabban sürgetik Tajvan fokozottabb felfegyverzését azzal az indoklással, hogy a Kínai Népköztársaság hadereje gyors ütemben fejlődik, s a Tajvani-szoros két partja közötti aránytalanságok már-már veszélyes szintet értek el.

Peking sosem mondott le arról, hogy katonailag beavatkozzon, ha a területe részének tekintett, azonban de facto önálló államként működő 23 milliós Tajvan kikiáltaná függetlenségét.

Tajvanon az idén jelentős belpolitikai változások történtek, az elnökválasztáson nem a korábban 8 évig kormányzó, Peking-barátként jellemzett Kuomintang jelöltje győzött, hanem a függetlenséget támogató Demokratikus Haladás Párté (DPP), s utóbbi szerzett abszolút többséget a törvényhozásban is.

Peking aggódva figyeli a fejleményeket, s ennek tükrében alakítja jövőbeni viszonyát a szigethez, illetve annak vezetéséhez. Afelől azonban továbbra sem hagy kétséget, hogy Peking a jövőben is határozottan fel fog lépni a tajvani függetlenség szándéka és az elszakadásra törekvés minden formája ellen. Nem fogja megengedni, hogy a "nemzet kettészakadásának történelmi tragédiája" újra megismétlődjön - jelentette ki Hszi Csin-ping kínai államfő a parlament most folyó ülésszakának egyik panelbeszélgetésén.