Az Egyesült Államok és a szintén NATO-tag Törökország viszonya az utóbbi hónapokban egyre feszültebb, miután egy orosz-török megállapodás értelmében Moszkva - várhatóan júliusban - Sz-400-as légvédelmi rakétarendszereket szállít Ankarának.

Erdogan a szerdai telefonos egyeztetés alatt megújította azt a korábbi török javaslatot, amely egy közös munkacsoport megalakítását célozta az ügyben. A bizottság kivizsgálná, hogy jogosak-e a nyugati aggodalmak, és az orosz légvédelmi rakéták tényleg veszélyt jelentenek-e a NATO rendszereire. Törökország a munkacsoport létrehozását már hónapokkal ezelőtt felvetette, de Washington eddig nem döntött az ajánlatról.

Az Egyesült Államok és Ankara más NATO-szövetségesei attól tartanak, hogy az orosz technológia valódi célja adatgyűjtés a szövetség katonai képességeiről. A török vezetés minden alkalommal nyomatékosította, hogy nem lép vissza az orosz légelhárító rakéták beszerzésétől.

Az amerikai védelmi minisztérium (Pentagon) április elején egy sor megszorító intézkedést helyezett kilátásba Törökországgal szemben. Első lépésként leállította az F-35-ös vadászbombázók törökországi fogadásához és hadrendbe állításához szükséges felszerelések és kézikönyvek szállítását. A Pentagon ugyanakkor a száz harci repülőgép eladásáról kötött török-amerikai egyezmény felmondását is kilátásba helyezte, sőt azt is, hogy Törökországot kizárja a fejlesztési programból, amelyben a kezdetek óta részt vesz.

A török védelmi miniszter - anélkül, hogy a részletekre kitért volna - múlt szerdán jelezte: Ankara előkészületeket tesz az esetleges amerikai szankciókat illetően.

Az amerikai és a török vezető a szerdai telefonbeszélgetésben a kétoldalú kapcsolatokra, köztük gazdasági kérdésekre, valamint a Közel-Keletet érintő regionális ügyekre is kitért, erről azonban nem hoztak nyilvánosságra részleteket.

A világ 19 legnagyobb gazdaságát és az Európai Uniót tömörítő G20-csoport oszakai csúcsértekezlete június 28-án kezdődik.