Charles Michel az EU-tagországok vezetőinek csütörtökön tartott csúcstalálkozóját követő sajtótájékoztatóján utalt arra, hogy elképzelhető, hogy a jövő hónapban Törökországba látogat.

Törökországnak a földközi-tengeri földgázkitermelés miatt feszült lett a viszonya Görögországgal és Ciprussal. Ezzel összefüggésben Michel reményét fejezte ki, hogy Ankara előremutató lépéseket tesz a konfliktus rendezésére, így az EU kapcsolata javulhat és kiszámíthatóvá válhat vele. Az EU ugyanakkor óvatos marad a javuló viszonyt illetően, ugyanis ennek megőrzéséhez Ankarának tartania kell magát a közelmúltban gyakorolt "mérsékeltebb magatartásához" - mondta.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az EU Törökországgal fennálló kapcsolatáról csütörtökön úgy nyilatkozott, hogy az EU nyitott a párbeszéd folytatására, viszont az ankarai vezetésnek tartózkodnia kell az egyoldalú fellépésektől és mindenfajta provokációtól.

A török külügyminisztérium pénteken üdvözölte, hogy az Európai Tanács brüsszeli csúcstalálkozóján elfogadott zárónyilatkozat az Ankara és Brüsszel közötti pozitív kapcsolatok szükségességét hangsúlyozta. A tárca a Földközi-tengeren végzett török próbafúrások európai megítéléséről szólva ugyanakkor azt nehezményezte, hogy "néhány tagország szűklátókörű állításainak hatására" egyoldalú a török-uniós viszony megközelítése.

Hangsúlyozták: a kölcsönös érdekek alapján kívánják fejleszteni a kapcsolatokat, ám a pozitív napirendet alapul véve joggal várnak el konkrét és konstruktív lépéseket az Európai Uniótól.

Az Európai Unió 2019 őszén hozott létre szankciós keretrendszert Törökország ellen, amelyet a Földközi-tenger keleti térségében végzett és az EU által jogellenesnek tartott, tenger alatti földgázmezők után kutató fúrási tevékenységre válaszul fogadtak el az uniós tagországok.

Az Európai Unió több ízben erősítette meg szolidaritását Ciprussal, és emlékeztetett az ország szuverenitásának és jogainak tiszteletben tartására a nemzetközi joggal összhangban.