Az elsősorban 2014-es és 2015-ös, mintegy 700 dokumentum közül - amelyeket a The Intercept oknyomozó portál is megkapott - a lap kiemeli az iráni Forradalmi Gárda kötelékébe tartozó, külföldi hadműveletekre szakosodott al-Kudsz brigád parancsnokának, Kászim Szolejmáninak az idén október közepi bagdadi látogatását. A lap által "kármentőnek" nevezett látogatás célja vélhetően Ádil Abdel Mahdi iraki miniszterelnök hatalomban tartása volt, Irakban ugyanis október eleje óta több tízezren követelik a kormány lemondását, a demonstrációkban pedig már több százan életüket vesztették.

A dokumentumok szerint Teherán fő céljai közt az iraki szunnita milíciák befolyásának a visszaszorítása, az ország többségét alkotó síita irakiak védelme, valamint a kurd függetlenségi törekvések megakadályozása szerepel.

Irán szintén érdekelt az Iszlám Állam nevű radikális szunnita terrorszervezet megsemmisítésében, ám az ellene folytatott harcot arra is felhasználja, hogy az Irak területén működő síita fegyveres csoportok segítségével nagyobb befolyásra tegyen szert elsősorban a dél-iraki, síiták lakta területeken.

Bár Abdel Mahdi 2018-as hatalomra kerülése óta többször hangsúlyozta Irak politikai függetlenségét és igyekezetét, hogy jó viszonyt alakítson ki az összes nagyhatalommal, az iratok szerint Teheránban szövetségesként tekintenek rá. A dokumentumok szerint Abdel Mahdit - valamint a volt kormányfőt, Haider al-Abádit - azok közt az iraki politikusok közt tartják számon, akik a hajdani diktátor, Szaddám Husszein idején többször kaptak iráni támogatást és segítséget, így Teherán lekötelezettjei.

A kiszivárgott dokumentumok szerint az elmúlt években az Irakban aktív iráni kémek egyebek közt pénzzel igyekeztek az arab ország vezetőit, Amerika-barát illetékeseit rábírni az együttműködésre, s az iráni kémek sikeresen beférkőztek Irak politikai, gazdasági és vallási életébe is. A jelentések felhívják a figyelmet arra is, hogy az iráni hírszerzés Washington 2011-es iraki csapatkivonása után igyekezett az amerikai külügyminisztérium és a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) soraiban is informátorokat találni, ám az nem derül ki, sikerrel járt-e.

A dokumentumok továbbá bepillantást engednek a teheráni rezsim egymással is vetélkedő frakcióinak harcaiba az iraki kérdést illetően. Kiderül, hogy a vetélkedés elsősorban az iráni külügy felügyelte hírszerzés és a Forradalmi Gárda között zajlik, a The New York Times szerint pedig az utóbbi erejére enged következtetni, mert a hagyományosan Teherán szövetségeseinek tartott országokba, például Szíriába, a nagykövetek a gárda soraiból kerülnek ki.

Az iratok szerint a gárda és az iráni hírszerzés emberei külön, egymástól függetlenül tevékenykednek Irakban.

A lap idézi az Irakkal kapcsolatos ügyek iráni főtanácsadójának, Gejsz Gorejsinek a szavait is, aki szerint számtalan szövetségesük van Irakban, "akikben csukott szemmel is megbízhatunk".

Az értesülésekkel kapcsolatban megkerestek több iráni politikust, köztük Mohamed Dzsavád Zaríf külügyminisztert is, ők azonban nem reagáltak a kérdésekre. Irán korábbi bagdadi nagykövete, Haszán Danáifer, aki 2010-től 2017-ig töltötte be ezt a tisztséget, telefonon annyit közölt, hogy "valóban nagyon sok információjuk van Irakról", ám részletekre nem tért ki.

Az Egyesült Államok külügyminisztériuma az értesülésekre szintén nem reagált.

A The New York Times és a The Intercept hozzáteszi, hogy nem ismerik a kiszivárogtató kilétét, aki magáról csupán annyit árult el, hogy iraki.