Kína szárazföldi részén eközben a belbiztonság idén is igyekszik elejét venni mindenféle évfordulós megemlékezésnek, civil kezdeményezésnek, nyilvános tömegmegmozdulásnak. Ennek érdekében többek között másként gondolkodókat vittek "kirándulásra", és nagy erőkkel szűrik a világhálót.

A tajpeji megemlékezésen, a kormányzó Demokratikus Haladó Párt (DPP) egyik képviselőjének kezdeményezésére a jelenlévők aláírtak egy indítványt, amely arról szól, hogy a tajvani kormány a jövőben, egy arra alkalmas időpontban fejezze ki Peking számára súlyos aggodalmát "június negyedike" kezelése miatt.

Az eseményen jelen volt a diáklázadások egyik - Tajvanban élő - ismert vezéralakja is, az ujgur származású Vu'er Kaj-hszi. A férfi egyesült államokbeli tanulmányait követően, miután letelepedett Tajvanon, 20 évvel a diáklázadások után Makaóban, majd Tokióban, Washingtonban és Hongkongban is megpróbálta magát feladni a kínai képviseleteken, de nem járt sikerrel.

Kínában, mondhatni hagyományosan, az évforduló előtt figyelmeztetik, házi őrizetben tartják, vagy - vélhetően vidéki - "kirándulásokra" viszik azokat, akikről múltbéli akcióik, előéletük miatt feltételezik, hogy az idén is valamiféle lakásban tartott közös megemlékezésre, vagy nyilvános akcióra készülhetnek.

Sajtóértesülések szerint négy aktivista ügyében már eljárás indult, mert országos körútra indultak, és "Június 4-e. Sohase feledd!" - feliratú pólókban fényképezkedtek. A képek ezután az internetre is felkerültek. Úgy tudni, szintén házi őrizetben van a 79 éves Ting Ce-lin filozófiaprofesszor, a "Tienanmen anyák" elnevezésű csoportnak aktív szervezője, amely a lázadás leverésekor meghaltak családtagjait tömöríti és évek óta erkölcsi és anyagi jóvátételt követel.

A politikai reformokat, a korrupció elleni fellépést követelő, többségében egyetemisták átal hat héten át tartott tüntetést, amely lényegében a főváros szívében található Tienanmen téren több százezres jelenlétet jelentett, 1989. június 3-án, illetve negyedikén hajnalban verték le többségükben vidékről a fővárosba vezényelt katonákkal. A kínai rendfenntartóknak nem voltak tömegoszlató fegyvereik.

A tüntetők dühükben helyenként buszokat borítottak és gyújtottak fel, Molotov-koktélokkal támadtak üldözőikre. Az ellenük indított hajtóvadászat során a város különböző pontjain hivatalos adatok szerint csaknem 250 ember lelte halálát. Mások szerint ennek a duplája, vagy többszöröse is lehetséges.

A lakosság, különösen kezdetben, messzemenőkig egyetértett a diákokkal és támogatta őket. Később az állandósult feszültség, a kijárási tilalom, a bezárt boltok, az erőszak kezdeti jelei sokakat elbizonytalanítottak.

A Tienanmen téri események a mai napig tabutémának számítanak a kínai szárazföldön, miközben egy generáció nőtt fel úgy, hogy nem is tud róla. Hongkongban az évfordulón rendszeresen több tízezres tömeg tart gyertyafényes virrasztást.