A szövetségi bevándorlási és menekültügyi hivatalhoz (BAMF) 217 774 menedékjogi kérelmet nyújtottak be első alkalommal 2022-ben. Ez 46,9 százalékos növekedés az egy évvel korábbi 148 233-hoz képest.

A bő 26 ezer ismételt - elutasítás után újra benyújtott - kérelemmel együtt csaknem 250 ezer menedékjogi eljárást indult. Ennél több kérelmet az ország újraegyesítése óta csak öt alkalommal regisztráltak: a legutóbbi nagyobb menekülthullám éveiben, 2015-2016-ban, és a délszláv háború idején, az 1991-1993-as időszakban.

Az orosz támadás ellen védekező Ukrajnából nagyjából egymillió ember menekült Németországba. Ők automatikusan, külön eljárás nélkül védelmet kaptak. Velük együtt minden korábbinál többen érkeztek Németországba a menekültügyi rendszer révén.

A Die Welt című lap a BAMF statisztájából kiemelte, hogy az utóbbi években megszokott egyharmad körüli szintről 56 százalékra ugrott a menedékjogot vagy a védelem valamely más formáját megszerző kérelmezők aránya. Ez részben annak tulajdonítható, hogy a munkanélküli menekültek hiányosnak ítélt állami támogatása miatt befogadják, és rendszerint el is fogadják a Görögországban elutasított szíriai menedékkérők kérelmeit. További fontos tényező a tálib hatalomátvétel Afganisztánban, aminek hatására az afgán kérelmezők szinte mindegyike megszerzi a menekült jogállást, míg korábban 50 százalék körül volt az elfogadott kérelmek aránya a közép-ázsiai ország állampolgárainak körében.

A menedékkérők egyik legnagyobb csoportját éppen az afgánok alkották, 41 ezer fővel. Többen csak a szíriaiak voltak tavaly, 72 ezren. A harmadik helyen a török állampolgárok csoportja áll 25 ezer fővel.

A kérelmezők túlnyomó többsége, 73 százaléka 30 évesnél fiatalabb, több mint kétharmaduk - 68 százalékuk - férfi. Csaknem 25 ezer egy év alatti kisgyermek is van köztük, ők már Németországban születtek, menedékkérő családban.