Az előző félévi osztrák soros EU-elnökséget értékelő vitán Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke értetlenségének adott hangot azzal kapcsolatban, hogy Ausztria nem szavazta meg decemberben az egyezményt.
"Nem értettem, hogy mi történik, és most sem értem" - jelentette ki Juncker, aki Kurzhoz hasonlóan a jobbközép erőket tömörítő Európai Néppárt (EPP) tagja.
A brüsszeli testület vezetője az osztrák elnökség méltatásával kezdte felszólalását, mondván, "lenyűgöző teljesítményt" sikerült felmutatni 2018 második felében. Kiemelte, hogy az egyetlen jelentős gyenge pontot a Bécs felől érkező "negatív jelzések" jelentették az ENSZ migrációs csomagját illetően.
Hangsúlyozta, többen bírálják ezen állásfoglalása miatt, azonban tévednek, akik szerint e kérdésnek nincs helye a mostani vitában.
Manfred Weber, az EPP frakcióvezetője nem tért ki az ügyre, pusztán az osztrák elnökséget dicsérte, amelynek során szerinte még az előzetes várakozásokat is felülmúlták.
A szociáldemokrata képviselőcsoport részéről Maria-Joao Rodriguez azonban elítélte, hogy Ausztria, s példája nyomán több más tagállam is tartózkodott a migrációs csomag szavazásán.
Ska Keller zöldpárti társelnök hasonló véleményének adott hangot, miszerint a lépés ártott az Európai Uniónak.
A patkó bal szélén ülő Egyesült Európai Baloldal - Északi Zöld Baloldal (GUE-NGL) nevében Dimitriosz Papadimulisz szólalt fel, aki szerint Ausztria nagy szégyent hozott az EU-ra az elutasítással.
Jörg Meuthen, a Szabadságjogok és Demokrácia Európája Mozgalom (EFDD) politikusa ezzel szemben úgy vélekedett, hogy az osztrák kormány bátran szembe mert szállni a "katasztrofális" egyezménnyel.
Harald Vlimsky, a Szabadság és Nemzetek Európája (ENF) frakció osztrák képviselője pedig kijelentette, az osztrákok nagy többsége ellenezte a megállapodást. "Nem akarjuk a jogrendünkbe foglalni ezt az elhibázott szöveget" - mondta.
Sebastian Kurz egyebek mellett a brit EU-tagság megszűnésének folyamatáról, a belső piaci szabályozásról, a költségvetésről, valamint a migrációs helyzet sikeres kezeléséről beszélt. Utóbbi kapcsán közölte, megpróbálták nem tovább szítani a kötelező menekültkvótákról szóló vitát, hanem új megoldási javaslatot terjesztettek elő.
A kancellár annyit reagált a bírálatokra, hogy szerinte elfogadhatóak a nézetkülönbségek akár pártcsaládon belül is, a lényeg az előrelépés a fontos területeken.
Öt ország szavazott az ENSZ migrációs csomagja ellen, Csehország, az Egyesült Államok, Izrael, Lengyelország és Magyarország, tizenkettő pedig tartózkodott.
A világszervezet 193 országa még 2016 őszén egyezett meg a nem kötelező érvényű migrációs csomag megalkotásáról, melynek célja a bevándorlás biztonságossá tétele és legális csatornába terelése, az illegális migráció visszaszorítása, a jogosulatlanul érkezők kitoloncolásának felgyorsítása és az integráció erősítése.
Az ellenzők azzal érveltek, hogy a szerződés sérti a nemzeti szuverenitást, pozitív jelenségként tünteti fel a migrációt, valamint nem tesz megfelelő különbséget menedékkérők és gazdasági bevándorlók között.
(MTI)
Véleménye van? Szóljon hozzá!