Tőkés László, az észak-koreai emberi jogi helyzettel foglalkozó, az Európai Parlamentben tartott konferenciát követően hangsúlyozta, a kommunista diktatúrákban tapasztalható emberi jogi és kisebbségi helyzet állandó lelkiismereti és komoly politikai kérdése az Európai Uniónak.

Véleménye szerint a posztszovjet világból érkezőknek az Európai Unió élő lelkiismeretei kell lenniük, hogy az unió ne feledje: a kommunizmus ugyan megbukott, de közelről sem mondható el, hogy az emberiség és az emberiesség elleni bűnöket napi szinten elkövető totalitárius világrendszer már a vége felé járna.

Kiemelte, az észak-koreai emberi jogi helyzettel foglalkozó konferencia egyebek mellett azt kifogásolja, hogy a Washington és Phenjan között megkezdett tárgyalások során háttérbe szorulnak az emberi jogok.

"Semmilyen látványos közeledés nem feledtetheti azt, hogy Észak-Koreában a legsötétebb totalitárius diktatúra létezik" - fogalmazott.

Aláhúzta, hogy a koreai félszigetet érintő változások és a nukleáris leszerelés irányába tett erőfeszítések közepette Észak-Korea továbbra is az egyik leginkább izolált és kegyetlen diktatórikus rendszer. Phenjan továbbra is súlyos emberi jogi jogsértéseket követ el, a politikai elnyomás folytatódik. A Kim-dinasztia évtizedek óta tartó diktatúrája több millió észak-koreai ember életét követelte.

A képviselő kijelentette, a jelenleg is működő internáló- és munkatáborok működése is indokolja, hogy nem szabad elaludni hagyni az észak-koreai emberi jogok ügyét. Mivel az Európai Parlament nem foglalkozik kellő hangsúllyal az emberi jogok helyzetével Észak-Koreában, ébren kell tartani úgy a világ politikusainak, mint az Európai Unió lelkiismeretét - emelte ki.

Az emberi jogok megsértésének felszámolása és az elszámoltathatóság biztosítása nélkül a koreai félszigeten nem lehet megnyugtató megoldást találni. Fontos a tudatosság növelése és a kérdés napirenden tartása - tette hozzá Tőkés László.