A cikk szerint Ankara azután döntött így, hogy néhány NATO-szövetségese, beleértve az Egyesült Államokat, nem hagyta jóvá a Törökországra vonatkozó védelmi tervet, amely a Népvédelmi Egységek (YPG) nevű észak-szíriai kurd milíciát biztonsági fenyegetésként említette. Az újság azt írta, hogy a NATO legfőbb politikai döntéshozó testülete, az Észak-atlanti Tanács (NAC) idei ankarai ülésén előkészített egy dokumentumot a szövetséget déli irányból veszélyeztető lehetséges fenyegetésekről, és abban az YPG-t Törökországot célzó biztonsági fenyegetésként tüntette fel. A lap hozzátette: a védelmi tervet később mégsem adták ki, mert néhány NATO-tag, köztük az Egyesült Államok elutasította.

A Hürriyet Daily News megjegyezte, hogy ha a terv megjelent volna, az YPG először szerepelt volna biztonsági fenyegetésként NATO-dokumentumban.

A napilapnak nyilatkozó források hangsúlyozták: azok, akik arra kérték őket, hogy hagyják jóvá a balti térséget (Észtország, Lettország, Litvánia) és Lengyelországot érintő tervet, amely egy esetleges orosz támadás ellen adna védelmet, tanúsítsák ugyanazt az "érzékenységet" a Törökországra vonatkozó tervvel kapcsolatban is. Egyúttal jelezték: Jens Stoltenberg NATO-főtitkár igyekszik megoldani a problémát a NATO közeledő, december 3-án és 4-én Londonban tartandó csúcstalálkozója előtt, amellyel az észak-atlanti szövetség a megalapításának 70. évfordulóját is ünnepli. Stoltenberg erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy megtalálja a "közös hangot", és a szöveget mind a 29 tagállam elfogadja - fogalmaztak, hozzátéve, hogy Ankara nyitott a javaslatokra.

A Sabah című, a török kormányhoz közeli napilap csütörtökön arról írt, hogy Ankara nem kapott elég politikai támogatást a NATO-tól a küzdelméhez az YPG ellen, amelyet a törökországi kurd szakadárokkal szövetséges terrorszervezetként kezel. A Sabah szerint a török illetékesek úgy látják, hogy ha a déli fenyegetettségről szóló NATO-dokumentum megjelenne, az Egyesült Államok jogilag felelősnek minősülne az YPG-nek nyújtott támogatása miatt.

A török hadsereg és helyi arab szövetségese, a Szíriai Nemzeti Hadsereg (SNA) nevű lázadócsoport október 9-én indított offenzívát Északkelet-Szíriában a régiót ellenőrző kurd milícia, az YPG ellen, napokkal azután, hogy Donald Trump amerikai elnök elrendelte az amerikai katonák kivonását a térségből. Az összecsapásoknak az október 17-én született török-amerikai és az október 22-én aláírt török-orosz tűzszüneti megállapodás véget vetett, az YPG - moszkvai tájékoztatás szerint - visszavonult a török határ mellől. Azóta alábbhagytak a török támadások, bár Ankara kifogásolta, hogy a YPG csak részben hajtotta végre az általa követelt csapatkivonásokat, és fenntartotta magának a jogot a hadműveletek folytatására.

A török offenzívát a NATO-országok túlnyomó többsége elítélte attól tartva, hogy csorbát szenved az Egyesült Államok vezette nemzetközi fegyveres koalíciónak az YPG-vel karöltve folytatott harca az Iszlám Állam dzsihadista terrorszervezettel szemben. Ankara visszautasította az aggodalmakat, mondván, hogy a terrorizmus minden formája ellen küzd.

Ibrahim Kalin török elnöki szóvivő szerdán Twitter-fiókján arra szólította fel a NATO-szövetségeseket, hogy vegyék komolyan a Törökország ellen irányuló nemzetbiztonsági fenyegetéseket.

Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter csütörtökön az autonóm észak-iraki Kurdisztáni miniszterelnökével, Maszrúr Barzánival tartott közös sajtótájékoztatóján kijelentette: a NATO-nak úgy kell eljárnia, hogy választ adjon minden tagállamának aggodalmaira. "Amit a balti országok számára akarnak, azt akarniuk kell a mi esetünkben is" - fogalmazott a tárcavezető.