Emmanuel Macron francia elnök kedd éjjel jelentette be a lépést a Twitteren, azután, hogy találkozott a franciaországi örmény közösség képviselőivel.

Az NTV török hírtelevízió szerint Kalin a közleményében kifejtette: a török vezetés elutasítja, hogy a francia elnök, aki országában politikai problémákkal küzd, úgy igyekszik saját pozícióját erősíteni, hogy történelmi eseményeket használ fel politikai céllal.

A török elnöki szóvivő hozzátette: az állítólagos örmény népirtás olyan politikai hazugság, amelynek semmilyen jogi alapja nincs, és a történelmi tényeknek is ellentmond. Kalin leszögezte: Törökország soha nem fogja engedni, hogy múltját egyesek eltorzítsák, és abból gyűlöletet, ellenségeskedést szítsanak. Senki nem vádolhatja Törökországot, nem sározhatja be történelmét olyasmivel, amit nem követett el - fogalmazott a török elnöki szóvivő.

Törökország vitatja, hogy mai területén és az Oszmán Birodalomban az örmény közösség népirtás áldozata lett volna. A halottak 1,5 millióra becsült számát sem ismeri el, s azt állítja, hogy 300-500 ezer örmény az első világháborús harcok áldozatává vált.

Franciaország 2001-ben ismerte el, hogy az örmények ellen elkövetett gyilkosságok népirtással értek fel, és 2016 óta ott bűncselekménynek számít az örmény népirtás tagadása.

Emmanuel Macron kedd éjjel hangsúlyozta, hogy szeretné fenntartani a párbeszédet Törökországgal, és előre értesítették Ankarát az emléknappal kapcsolatos döntésről.

Az örmény közösség április 24-ét tartja az örmény népirtás kezdőnapjának, mert 1915-ben ezen a napon, a "vörös vasárnapon" vettek őrizetbe Mehmed Talat akkori belügyminiszter utasítására Konstantinápolyban mintegy 250 örmény értelmiségit és közösségi vezetőt, akiket Ankara környékére hurcoltak, és többségüket később meg is gyilkolták.