Kulebát arról kérdezte egy újságíró, hogy Lukasenka hivatali idejének lejárta és titokban történt államfői beiktatása után miként kívánja őt megnevezni, "törvénytelenöl megválasztott, illegitim államfőnek" vagy esetleg másnak. Kuleba azt válaszolta, hogy tisztségét mellőzve egyszerűen csak a nevén: Aljakszandr Lukasenkának.

Az Ukrajinszka Pravda hírportál emlékeztetett arra, hogy Lukasenka szeptember 23-i elnöki beiktatása után az európai uniós országok többsége, valamint az Egyesült Államok és Kanada bejelentette, nem ismeri el őt Fehéroroszország legitim államfőjének. Kuleba a múlt héten azt mondta, hogy Lukasenka beiktatása nem jelenti azt, hogy Kijev legitim elnökként fogja elismerni. Válaszul a fehérorosz külügyminisztérium azzal vádolta Ukrajnát, hogy másoktól függ.

A múlt héten Hegyi-Karabah hovatartozása miatt újra kirobbant örmény-azeri konfliktussal kapcsolatosan az ukrán külügyminiszter hangsúlyozta, hogy Ukrajna továbbra is támogatja Azerbajdzsán területi egységét. "Az ukrán külpolitika egyik alappillére az államok területi integritásának támogatása. Következetesen támogattuk eddig is Azerbajdzsán területi épségét, mint ahogy Azerbajdzsán is támogatta a mi területi integritásunkat a nemzetközileg elismert határokon belül, és ez az elv számunkra változatlan marad" - szögezte le Kuleba.

Kiemelte, hogy a legfontosabb most a konfliktus további fokozódásának megakadályozása, és a vérontás leállítása. Megjegyezte: az ott kialakult helyzet is látványosan tanúskodik arról, hogy a befagyottnak vélt konfliktusok nem befagyottak, újra fellángolhatnak. "Ezek az instabilitás melegágyai Európában, ezért a nemzetközi közösségnek nem szabad megfeledkeznie róluk, rendszeresen kell erőfeszítéseket tennie a megoldásuk érdekében" - tette hozzá a külügyminiszter.