Hasonló ütemben emelkedik a Romániát - többnyire Magyarország felé - elhagyó ukrán menekülők száma is: csütörtökön több mint 22 ezren távoztak az országból.

A háború kezdete óta Romániába érkezett 173 ezer ukrán állampolgár kétharmada utazott tovább, több mint 58 ezren azonban Romániában maradtak, közülük 1897-en kértek hivatalosan menedéket ott - közölte pénteken Lucian Bode belügyminiszter. A konfliktus kezdete óta húsz illegális határátlépést tapasztaltak a hatóságok az Ukrajnával közös határszakaszon.

A román katasztrófavédelem immár 13 - együttesen 3500 férőhellyel rendelkező - ideiglenes menekülttábort épített fel az ukrajnai és a moldovai határátkelők közelében. Ezek tranzittáborokként működnek: ideiglenes szállást, ellátást biztosítanak a konkrét úti cél vagy megfelelő úti okmányok nélkül érkezőknek, amíg a román hatóságok nem találnak számukra szálláshelyet - magyarázta a tárcavezető. Jelenleg mintegy 1600 hely foglalt, de a háború kezdete óta már több mint tízezer menekültnek biztosítottak ideiglenes szállást a tranzittáborokban, amelyek befogadóképessége szükség esetén megduplázható.

A miniszter köszönetet mondott a menekülőket segítő civil szervezeteknek, magánszemélyeknek és önkormányzatoknak, amelyek több mint 12 ezer szálláshelyet bocsátottak az ukrán menekültek rendelkezésére.

Az Adevarul című lap a román külügyminisztérium összegzésére hivatkozva pénteken közölte: a fegyveres konfliktus kezdete óta csaknem 1500 orosz állampolgár is érkezett Romániába, és több mint 1100 távozott az országból.

Az ukrajnai háború miatt megalakított bukaresti munkacsoport pénteki ülése után Gabriela Firea családügyi miniszter elmondta: napról napra nő az Ukrajnából érkező kiskorúak száma is: eddig több mint 58 ezer gyermek érkezett Ukrajnából, közülük 22 610-en jelenleg is Romániában vannak. Többségük anyjukkal vagy más családtagjukkal jön, de csütörtökön ötven kísérővel 85 árva gyermek is érkezett, akiket a hatóságok egy Brassó megyei gyermekvédelmi intézetbe irányítottak.

Raed Arafat katasztrófavédelmi államtitkár - újságírói érdeklődésre reagálva - beszámolt arról, hogy a polgári védelem Romániában is számba veszi, és megpróbálja eredeti rendeltetésüknek visszaadni a - lakóközöségek által sokszor raktárként használt - légvédelmi óvóhelyeket. A tisztségviselő ugyanakkor hangsúlyozta: minimális a valószínűsége, hogy ezekre szükség lesz, de a polgári védelemnek kötelessége felkészülni bármilyen helyzetre.

Az ukrajnai háborúval kapcsolatos egyik aggodalmat igyekezett eloszlatni a bukaresti egészségügyi minisztérium pénteki közleménye is, amelyben arra figyelmeztette a - gyógyszertárak jódtabletta-készleteit pánikszerűen felvásárló - lakosságot, hogy nem ajánlott megelőző jelleggel jódtablettát szedni, mert pajzsmirigybetegséget okozhat. A közlemény leszögezi: egy nukleáris incidens által előidézett vészhelyzet esetén csak az első néhány órában javasolt a kálium-jodid szedése, de csakis a közegészségügyi intézet ajánlásainak megfelelő módon. Az állami tartalékalapban készenlétben álló jódkészítményeket szükség esetén a hatóságok a legrövidebb időn belül kiosztják a lakosságnak - olvasható a román egészségügyi minisztérium közleményében.