Közölte, hogy aznap más ügyben találkozott Íjgyártó István kijevi magyar nagykövettel, és megbeszélésükkel egy időben - véletlen egybeeséséként - az ukrán törvényhozás elfogadta a rég várt jogszabályt is a középfokú oktatásról, amelynek - szavai szerint - "segítenie kell bennünket a múlt problémáinak megoldásában". "Most mindkét országnak előre kell lépéseket tennie" - tette hozzá Kuleba.

A miniszterelnök-helyettes azt is hozzátette: örömmel vette, hogy Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter érdeklődést mutat egy kijevi látogatás iránt, mivel mindketten az ukrán-magyar külkereskedelmi kormányközi bizottság társelnökei. Közölte, hogy az ukrán fél szeretné, ha már februárban sor kerülne a magyar miniszter látogatására. Rámutatott arra, hogy az említett bizottság hét éve nem ült össze, ami megfogalmazása szerint elfogadhatatlan. Ezzel összefüggésben kiemelte a kereskedelem, a helyi projektek, beruházások előmozdításának fontosságát.

Az UNIAN ukrán hírügynökség a hír kapcsán emlékeztetett arra, hogy a magyar-ukrán viszony a 2017-ben elfogadott ukrán oktatási törvény, különösen az abban lévő nyelvi cikkely miatt romlott meg. Magyarország és a kárpátaljai magyar szervezetek elsősorban azt kifogásolták, hogy a nemzetiségi iskolákban az ötödik osztálytól elrendeli a tartárgyak többségénél az áttérést az ukrán nyelvű oktatásra, ami szerintük sérti a kisebbségek már megszerzett jogait.

Budapest a törvény elfogadása óta blokkolja az Ukrajna-NATO Bizottság nagykövetinél magasabb szintű tanácskozásait.

2017 decemberében az Európai Tanács Velencei Bizottsága számos ajánlást fogalmazott meg Kijevnek, amelyekkel kiegyensúlyozhatja az oktatási törvényt, megfelelve minden kisebbségvédelmi szabálynak. Ezek között szerepelt a törvény életbe léptetésének kitolása 2023-ra, amelyet Kijev már a nyáron elfogadott. A középfokú oktatásról szóló törvény mostani elfogadásával Kijev állítása szerint teljesítette a Velencei Bizottság miden ajánlását.

A törvény a különböző nemzetiségekhez tartozók számára különböző oktatási modelleket ír elő. A magyar iskolákra vonatkozóan fokozatos áttérést irányoz elő: az ötödik osztályban még csak a tanórák legalább 20, a kilencedikben 40, a felsőbb osztályokban pedig 60 százalékának kell ukrán nyelven folynia.