Uniós bíróság: uniós jogot sért fordított adózást előíró magyar szabályozás idő előtti alkalmazása
Külföld, 2019.02.13
Ellentétes az uniós joggal a munkaközvetítési és munkaerő-kölcsönző szolgáltatásokra vonatkozó fordított adózást előíró magyar szabályozás idő előtti alkalmazása - közölte döntését az Európai Unió luxembourgi központú bírósága szerdán.
Az ügy előzménye, hogy a Human Operator emberierőforrás-gazdálkodással foglalkozó magyar cég munkaközvetítési és munkaerő-kölcsönzési tevékenységével összefüggésben más vállalkozások szolgáltatásait vette igénybe, amiért számlákat kapott tőlük.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) későbbi vizsgálata megállapította, hogy az áfatörvény hatályos rendelkezései szerint a munkaközvetítési és munkaerő-kölcsönzési tevékenység esetében a fordított adózás szabályai alkalmazandók, és így az adót a szolgáltatás igénybevevője fizeti meg. Mivel a cég az egyenes adózás szerinti számlákat fogadott be, és a megkívánt fordított adózás szerinti adófizetési kötelezettségét elmulasztotta teljesíteni, a NAV adókülönbözetet állapított meg, és pénzügyi szankciókat alkalmazott vele szemben.
Ítéletében az uniós bíróság arra emlékeztetett, hogy az áfára vonatkozó magyarországi szabályokat az áfáról szóló uniós irányelv alapján határozták meg, amely az egyenes adózást írja elő.
Megjegyezte ugyanakkor, hogy az irányelv lehetőséget ad a tagállamoknak arra, hogy az Európai Unió Tanácsától felhatalmazást kérjenek ettől eltérő intézkedések bevezetésére, különösen az adócsalás megelőzése céljából. E lehetőséggel élve Magyarország felhatalmazást kért és kapott a munkaközvetítési és munkaerő-kölcsönzési tevékenységekre.
A jogvita abból keletkezett, hogy az említett felhatalmazás annak elfogadásáról szóló értesítést követően, 2015. december 11-től, vagy pedig már 2015. január 1-jétől, a magyar áfa törvényelfogadásától kezdve alkalmazandó-e.
A bíróság ítéletében kimondta, hogy az ilyen határozatok a címzettjük értesítésével lépnek hatályba, jelen esetben a végrehajtási határozatról 2015. december 11-én keltezett értesítés időpontjában. Mint közölték, a jelen ügyben érintett szolgáltatások vonatkozásában Magyarország nem vezethette volna be a fordított adózást a végrehajtási határozatról szóló értesítését megelőző időszakra, ilyen esetben tehát az egyenes adózásra vonatkozó rendelkezések alkalmazandók.
A bíróság azt is kimondta, hogy az uniós joggal ellentétes az a magyarországi szabályozás, amely a felhatalmazási határozat elfogadásáról szóló értesítését megelőző időszakra is előírja az eltérő adóintézkedés alkalmazását.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) későbbi vizsgálata megállapította, hogy az áfatörvény hatályos rendelkezései szerint a munkaközvetítési és munkaerő-kölcsönzési tevékenység esetében a fordított adózás szabályai alkalmazandók, és így az adót a szolgáltatás igénybevevője fizeti meg. Mivel a cég az egyenes adózás szerinti számlákat fogadott be, és a megkívánt fordított adózás szerinti adófizetési kötelezettségét elmulasztotta teljesíteni, a NAV adókülönbözetet állapított meg, és pénzügyi szankciókat alkalmazott vele szemben.
Ítéletében az uniós bíróság arra emlékeztetett, hogy az áfára vonatkozó magyarországi szabályokat az áfáról szóló uniós irányelv alapján határozták meg, amely az egyenes adózást írja elő.
Megjegyezte ugyanakkor, hogy az irányelv lehetőséget ad a tagállamoknak arra, hogy az Európai Unió Tanácsától felhatalmazást kérjenek ettől eltérő intézkedések bevezetésére, különösen az adócsalás megelőzése céljából. E lehetőséggel élve Magyarország felhatalmazást kért és kapott a munkaközvetítési és munkaerő-kölcsönzési tevékenységekre.
A jogvita abból keletkezett, hogy az említett felhatalmazás annak elfogadásáról szóló értesítést követően, 2015. december 11-től, vagy pedig már 2015. január 1-jétől, a magyar áfa törvényelfogadásától kezdve alkalmazandó-e.
A bíróság ítéletében kimondta, hogy az ilyen határozatok a címzettjük értesítésével lépnek hatályba, jelen esetben a végrehajtási határozatról 2015. december 11-én keltezett értesítés időpontjában. Mint közölték, a jelen ügyben érintett szolgáltatások vonatkozásában Magyarország nem vezethette volna be a fordított adózást a végrehajtási határozatról szóló értesítését megelőző időszakra, ilyen esetben tehát az egyenes adózásra vonatkozó rendelkezések alkalmazandók.
A bíróság azt is kimondta, hogy az uniós joggal ellentétes az a magyarországi szabályozás, amely a felhatalmazási határozat elfogadásáról szóló értesítését megelőző időszakra is előírja az eltérő adóintézkedés alkalmazását.
(MTI)
Véleménye van? Szóljon hozzá!