A megújított állandó osztrák kiállítást megnyitó beszédében Van der Bellen felidézte: az antiszemitizmus még az 1938 márciusa előtt - az Anschluss, vagyis a Harmadik Birodalomba való bekebelezése előtt- bukkant fel Ausztriában.

A második világháború során Auschwitz-Birkenau náci német haláltáborba több tízezer osztrák állampolgárt hurcoltak el, de az elkövetők soraiban, a megsemmisítő táborokban is sok osztrák vezető posztot foglalt el - mutatott rá Van der Bellen.

"Akaratunk és kötelességünk, hogy emlékezetben tartsuk az áldozatokat, de emlékeztessünk arra, hogy társadalmunkhoz nemcsak az áldozatok, hanem az elkövetők is tartoztak" - jelentette ki az osztrák elnök. Utalva volt osztrák kancellár, Franz Vranitzky szavaira, aláhúzta: Ausztria - amely az Anschluss után nem létezett államként - a lakosai által okozott szenvedés révén részese a holokausztért viselt felelősségnek.

Az auschwitzi emlékmúzeum honlapján elérhető adatok szerint az osztrákok a náci német haláltáborok parancsnokainak tíz százalékát, az őröknek mintegy negyven százalékát, az Adolf Eichmann által irányított német törzskarnak pedig mintegy hetven százalékát tették ki.

Van der Bellen Auschwitzban az osztrák Nemzeti Tanács elnökével, Wolfgang Sobotkával, valamint a lengyel kormányfőhelyettessel, Piotr Glinskivel együtt rótta le tiszteletét a haláltábor áldozatai előtt.

Az osztrák elnök kétnapos látogatásra érkezett Lengyelországba, kedden Andrzej Duda elnökkel, valamint a lengyel parlamenti alsó- és felsőházi elnökökkel, Elzbieta Witekkel és Tomasz Grodzkivel találkozik, tárgyal Mateusz Morawiecki kormányfővel is. Emellett Andrzej Dudával együtt részt vesz egy lengyel-osztrák gazdasági fórumon.