A politikus az európai uniós támogatások kiutalásának jogállami feltételekhez kapcsolása körüli vitáról szólva aláhúzta, hogy "Lengyelország és Magyarország a saját bőrükön tapasztalták, miről is van szó valójában: nem az értékekről, hanem az olyan országok közönséges zsarolásáról, amelyek nem követik a többségi trendet az olyan területeken, mint például a migráció vagy a családügy".

Arra a kérdésre, hogy mit javasol az Európai Unió Tanácsa soros német elnöksége munkájának révén az Európai Parlamenttel (EP) kidolgozott megoldás helyett, azt mondta, hogy a kormány támogat "egy tagállamok közötti, egyenlőségen és párbeszéden alapuló mechanizmust, amely figyelembe veszi a mindenkori alkotmányokat".

"Ez csak a tagállamok közötti egyhangúság elve szerint lehetséges, hasonlóan az EU-Szerződés 7. cikkének (2) bekezdése szerinti esethez. Ehelyett a Bizottság egyáltalán nem objektív jelentéseit látjuk, amelyek nagyrészt azon nem kormányzati szervezetek véleményén alapulnak, amelyek teljes mértékben ellenzik a magyar kormány politikáját" - fejtette ki a miniszter.

Aláhúzta, hogy "egy perc alatt átmehetne Magyarország jóváhagyásával" egy olyan mechanizmus, amely a tagországi állam-, illetve kormányfőket összefogó Európai Tanács júliusi megállapodásában foglaltak alapján védené a közösség költségvetését.

Abban a megállapodásban szó sem volt jogállamisági mechanizmusról, és ha a német soros elnökség és az EP megegyezésével mégis bevezetnének egy ilyen mechanizmust, sérülne az az elv, hogy "+semmi sincs eldöntve, amíg nincs minden eldöntve+".

"Ezt többségi határozattal sem lehet megkerülni. Mi vagyunk éppen azok, akik védik a Szerződéseket, mert a jogállamiságot nem lehet a jogállamiság megsértésével megvédeni" - hangoztatta Varga Judit.

A jogállamiság magyarországi helyzetéről szólva leszögezte, hogy "Magyarország jogállam", amit az ügyészségek tagállamok közötti összehasonlítása egyértelműen ki is mutatna, de az Európai Bizottság elmulasztotta ezt az összehasonlítást a jogállamiságról szóló jelentésében.

Egy sor tagállami példát ismertetve felvetette, hogy vajon "miért mindig csak a magyar rendszerrel van probléma", amikor "Magyarországon az ügyészség teljesen független és csak a parlamentnek tartozik felelősséggel", a bíróságok pedig "szervezetileg teljesen függetlenek és saját maguk döntenek a bírósági elnökökről".

Hozzátette, hogy Magyarországon "a vádakat mindig kivizsgálják, még magas rangú politikusok esetében is, függetlenül a párthovatartozásuktól", a kormány és az ügyészség pedig "szorosan együttműködik az OLAF európai csalásellenes ügynökséggel".

Ezt mutatja a többi között, hogy az OLAF jelentésében szereplő ügyek 47 százaléka vádemeléshez vezet Magyarországon, holott az uniós átlag csupán 39 százalék - mondta Varga Judit, felvetve: "miért csak a magyarok és a lengyelek vannak állandóan a vádlottak padján?"

A sajtó helyzetéről elmondta, hogy a jogállamiság állítólagos hiányának bizonyítékául az újságírók által az Európa Tanácshoz intézett panaszok száma szolgál, míg egy másik, pontosan ugyanannyi panasszal rendelkező ország esetében az Európai Bizottság arra a következtetésre jut, hogy ez viszonylag kevés.

Így "tehát van bizonyítékom, amikor megállapítom, hogy a jogállamisági jelentés állításai egyenlőtlenségen alapulnak, és pusztán ideológiai zsarolások. Ilyen alapra egyetlen szankciós mechanizmus sem épülhet fel" - jelentette ki az igazságügyi miniszter.