Mularczyk elmondta: az ET parlamenti közgyűlésének téli ülésszakán benyújtott állásfoglalási indítvány a második világháború alatti német agresszió valamennyi áldozatának a tisztességes és egyenlő jóvátételhez, a bírósághoz és a tisztességes eljáráshoz való jogáról szól.

A miniszterhelyettes rámutatott a háború során üldözött európai polgároknak kifizetett kártérítések egyenlőtlenségére. "Egyes országok állampolgárai kártérítésben részesültek, más, különösen közép- és kelet-európai országok lakosai viszont nem kaptak ilyet" - érvelt. Úgy ítélte meg, hogy a német jogrendszer előnyben részesíti a nyugat-európai országokat a közép- és kelet-európaiakkal szemben.

A lengyel fél arra számít, hogy az ET közgyűlése megvizsgálja az ügyet, majd jelentést készít, amely megfelelő jogi eljárás megteremtésére, a juttatások kifizetésére szólítja fel Németországot - mondta el Mularczyk.

Amennyiben "tisztességes jelentés" jön létre, komoly érvet adhat a károsultaknak, áldozatoknak és családjaiknak járó jóvátételről folytatott vitában, és bírósági utat nyithat előttük - vélte a politikus. Lengyelországban ma több tízezer ilyen ember él, általában idősebb, a német háborús tevékenység következtében rokkant emberek, akik soha nem kaptak semmilyen juttatást a német államtól - tette hozzá.

A lengyel parlament, a szejm honlapján szerdán ismertetett tervezet szerint a második világháború áldozatainak "igazságos és egyenlő kárpótlásának kérdését még nem vizsgálták meg kimerítően". Ezért szükséges jelentés készítése az összes áldozat kárpótláshoz való jogának tiszteletben tartásáról, függetlenül az illető állampolgárságától, etnikai hovatartozásától és attól, mely országból származik.

Az indítványt 11 ET-tagország 36 képviselője írta alá.

A saját jóvátételi igényei kapcsán Lengyelország október elején küldött Németországnak diplomáciai jegyzéket. Lengyelország 6200 milliárd zlotyra (569 900 milliárd forint) becsüli a háborús károkat. A lengyel politikusok hangsúlyozzák: Németország máig nem kárpótolta Lengyelországot a háborús veszteségekért, és a háború során üldöztetéseknek kitett lengyel állampolgárok sem kapták meg az őket megillető jóvátételt.

Berlin azonban január elején visszautasította a jóvátételi tárgyalások felújítására vonatkozó lengyel kérést. A német fél azzal is érvel, hogy egy 1953-as megállapodás nyomán az akkori kommunista Lengyel Népköztársaság kormánya nyilatkozatban mondott le a szovjet blokknak járó német jóvátétel neki ítélt részéről.

Az ügy miatt Varsó az utóbbi időben már az ENSZ-hez, az Európai Tanácshoz és az UNESCO-hoz is fordult, valamint külön-külön 50 országhoz, amelyek az Európa Tanács, a NATO és az Európai Unió tagállamai.