"A legfelső hatalom elbitorlásának kísérletét Venezuelában úgy ítéljük meg, mint ami ellenkezik a nemzetközi jog alapjaival, és rombolja azokat" - hangoztatta.

Mint mondta, Moszkva a legnagyobb figyelemmel követi a venezuelai eseményeket, és aggályokat ébresztenek benne azok a kijelentések, amelyek nem zárják ki a venezuelai belügyekbe történő külső beavatkozást. Hangsúlyozta, hogy Oroszország ezt és az erőszakos fellépés követelését pedig megengedhetetlennek tartja.

"Maduro Venezuela legitim államfője" - mondta Peszkov.

Beszámolója szerint Caracas egyelőre nem fordult segítségért Moszkvához, és a venezuelai helyzettel kapcsolatban orosz-amerikai kapcsolatfelvétel sem történt. Kitért arra, hogy a latin-amerikai országban egy sor orosz cég jelen van, és decemberben Vlagyimir Putyin elnök a kapcsolatok további bővítéséről tárgyalt Maduróval az orosz fővárosban.

"Ezért természetesen érdekeltek vagyunk a Venezuelával fennálló jó viszonyunk megőrzésében és tökéletesítésében" - hangoztatta Peszkov.

Nem kívánt válaszolni arra a kérdésre, hogy Oroszország milyen támogatást nyújthat Venezuelának, ha amerikai olajembargót hirdetnek meg ellene, mint ahogy arra sem, hogy mennyi hitelt nyújtott Moszkva Caracasnak. Nem tartotta helyénvalónak azt a kérdést, hogy kaphat-e Maduro menedékjogot Oroszországban.

Dmitrij Medvegyev orosz kormányfő - ki nem mondottan "színes" forradalmakra utalva - azt írta Facebook-oldalán, hogy Venezuela újabb példa egy olyan kísérletre, hogy "a téren" alkotmányellenesen egy másik államfőt "válasszanak meg". Úgy vélekedett, hogy a dél-amerikai országban kvázi-államcsíny történt, amit egy sor ország vezetője "nagyon gyorsan" és "mintegy parancsszóra" támogatásáról biztosított. Megítélése szerint a történtek egyúttal a nemzetközi jogrend lebontásának folytatását is jelentik.

A kialakult "rendkívül nehéz helyzetért" Medvegyev egyszerre tette felelőssé a venezuelai kormányt és - konkrét államok megnevezése nélkül - "azokat, aki szankciókat alkalmaznak ezen ország ellen". Hangot adott meggyőződésének, hogy "senkinek sincs joga törvénytelen eszközökkel eltávolítani egy államfőt, aki nemrégiben megnyerte a választást".

A miniszterelnök azt javasolta olvasóinak, képzeljék el, hogy hogyan reagálna arra az amerikai nép és a hivatalban lévő államfő, ha a költségvetési válság (a kormányzat részleges leállásának) eredményeként például az amerikai képviselőház elnöke nyilvánítaná magát elnökké.

"Ám amikor másokról van szó, az ilyesmi rendjén való. És köpni lehet az illemre, a nemzetközi jogra, az idegen szuverenitásra és ami a legfontosabb - az emberi életekre" - írta Medvegyev.

Az Algériában tárgyaló Szergej Lavrov orosz külügyminiszter arra szólított fel minden országot, hogy "kategorikusan vesse el" a külső fegyveres beavatkozás gondolatát. Egyúttal a venezuelai belügyekbe való "rendkívül durva" beavatkozással vádolta meg az Egyesült Államokat.

Arra hívta fel a venezuelai ellenzéket, hogy hazája érdekeit tartsa szem előtt, és "ne váljon idegenek nagyon durva, bűnös játékának sakkfigurájává". Kijelentette, hogy Oroszország "más felelősségteljes országokkal együtt" kész hozzájárulni a nemzeti párbeszéd körülményeinek megteremtéséhez.

Közleményében az orosz külügyminisztérium azzal vádolta meg Washingtont, hogy Caracas ellen tett lépéseivel és bejelentéseivel "totálisan semmibe veszi a nemzetközi jog normáit". Állásfoglalása szerint az Egyesült Államok arra törekszik, hogy eljátssza "a népek sorsa önjelölt eldöntőjének szerepét", és Venezuelában megvalósítsa "a számára nem kívánatos kormányok leváltásának kipróbált forgatókönyvét".

Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes a Mezsdunarodnaja Zsizny című folyóiratban csütörtökön megjelent interjújában arra figyelmeztetett, hogy katasztrofális forgatókönyv lenne az amerikai katonai beavatkozás Venezuelában. Mint mondta, Moszkva óva inti Washingtont ettől a lépéstől.

"A baráti Venezuelát, stratégiai partnerünket támogattuk és támogatni fogjuk. Mellé állunk a szuverenitás és a belügyekbe való be nem avatkozás védelmében" - hangoztatta a vezető diplomata, azt is hangsúlyozva, hogy Moszkva nem szándékozik leépíteni az együttműködését Venezuelával.

Csütörtökre virradóra Marija Zaharova külügyi szóvivő a Facebookon azt írta, "a venezuelai események példáján jól látszik, hogy a haladó nyugati közösség ténylegesen hogyan viszonyul a nemzetközi joghoz, a szuverenitáshoz és a más országok belső ügyeibe való be nem avatkozáshoz, kézi vezérléssel cserélve le ott a hatalmat".

Vjacseszlav Vologyin, az orosz parlament alsóházának elnöke törvényellenesnek nevezte a Facebooknak azt a döntését, hogy Venezuela elnökének hivatalos profiljaként Nicolás Maduro elnöké helyett az önmagát ügyvezető államfővé nyilvánító Juan Guaidó törvényhozási elnökét jelölte meg. Mindez röviddel azt követően történt, hogy Donald Trump amerikai elnök közölte: Guaidót tekinti a dél-amerikai ország vezetőjének.

Vologyin meglepését fejezte ki amiatt, hogy egy önmagát függetlennek valló közösségi portál az amerikai vezetés szája íze szerint cselekszik.