Guaidó, az önmagát egy éve Venezuela ideiglenes elnökévé nyilvánító ellenzéki vezető újságíróknak azt mondta, az uniós szankciók szigorítása elmozdulást eredményezhet Venezuelában a szabad elnökválasztása felé vezető úton.

Josep Borrell rövid írásos nyilatkozatában úgy fogalmazott, hogy "a találkozó már önmagában is üzenetet hordoz".

Azt hangsúlyozta, hogy az EU határozottan támogatja a nemzetgyűlést, mint Venezuela egyetlen demokratikusan megválasztott testületét, valamint Juan Guaidót, mint az intézmény legitim elnökét.

Megismételte, hogy az unió továbbra is elkötelezett a dél-amerikai országban kialakult válság békés és demokratikus megoldására irányuló politikai folyamat támogatása mellett, amely hiteles és átlátható elnök- és parlamenti választásokon alapul. A főképviselő arra szólított fel, hogy az ellenzék konstruktívan működjön együtt ebben a folyamatban.

Az Európai Unió 2017 őszén vezetett be büntetőintézkedések Venezuelával szemben. Ezek között a fegyverekre és a belső elnyomás céljára szolgáló felszerelésekre vonatkozó embargó szerepel, valamint utazási tilalom és vagyoni eszközök befagyasztása 25 olyan, jegyzékbe vett, hivatalos tisztséget betöltő emberrel szemben, akik felelősek az országban az emberi jogok megsértéséért és a demokrácia és a jogállamiság aláásásáért.

Venezuela egyszerre küzd súlyos gazdasági és politikai válsággal. Előbbinek az az oka, hogy Venezuela kizárólag kőolaj-származékokat exportál, és az olaj árának pár évvel ezelőtti jelentős csökkenése hatására a gazdaság zuhanórepülésbe kezdett. A belpolitikai válság pedig az után mérgesedett el, hogy az ország törvényhozásában elsöprő többséget szerzett az ellenzék a legutóbbi választásokon. Ezt követően a hatalomhoz hű legfelső bíróság fokozatosan megfosztotta jogköreitől a törvényhozást, majd Nicolás Maduro elnök 2017-ben párhuzamos parlamentnek számító alkotmányozó gyűlést hozott létre, melynek tagjainak megválasztását számos nemzetközi bírálat kísérte.