Fülöp belga király és Matild királyné részvételével - miután Brüsszelben megkoszorúzták az ismeretlen katona sírját - központi ünnepséget kezdtek az első világháborút lezáró tűzszünet életbe lépésének időpontjában, 11 órakor a nyugat-belgiumi Ypres városában.

A belga király beszédében arra hívta fel a figyelmet, hogy a hősökre való legméltóbb emlékezés az, ha az utókor, és különösen a fiatalok, megőrzik a kiharcolt békét és annak jegyében építik tovább a jövőt, hogy hasonló öldöklés soha ne történhessen meg újra.

A megemlékezések a nap folyamán Ypres mellett Mons, Quiévrain, Le Roeulx, Saint-Ghislain, Soignies vársokban és világháborús katonai temetőikben folytatódnak. Az ünnepségen részt vesznek a nyugati fronton harcoló szövetséges országokból érkezett katonai és politikai vezetők, köztük Julie Payette kanadai főkormányzó.

A nyugat-flandriai Ypres (flamand nevén Ieper) városa első világháborús szerepe miatt mind a mai napig őrzi szomorú hírnevét: volt egy olyan kiszögellés a lövészárkok között, amelyről mind a német, mind a szövetséges haderő úgy érezte, alkalmas lehet az áttörésre.

A csaták mindegyike különlegesen nehéz körülmények között zajlott, a heves esők miatt az egész térség időnként sártengerré változott, amelyben több ezer katona fulladt meg. Ypres döntően hozzájárult ahhoz, hogy a következő nemzedékek az I. világháborút "értelmetlen mészárszékként" értékelték.

Négy nagyobb csata zajlott Ypres közelében, köztük a legvéresebb, a harmadik 1917 júliusa és novembere között a környékbeli Passchendaele mellett. Ebben a csatában több mint 550 ezer ember - a szövetségesek közül mintegy 325 ezren (köztük 300 ezer brit) - vesztette életét. A németek ebben a csatában alkalmazták először a mustárgázt mint harci fegyvert.

Száz éve, 1918. november 11-én írta alá a vereségét elismerő Németország a fegyverszünetet az antanthatalmakkal a franciaországi Compiegne közelében, egy vasúti kocsiban, ezzel véget ért a négy évig tartó első világháború.