"A szekularizáció elvét meg kell erősíteni" - mondta a rendezvénysorozatot megnyitó beszédében Marlene Schiappa, a kormány állampolgársági kérdésekért felelős tagja Párizsban. "Ez a felbecsülhetetlen kincs, az állampolgárság összetartó ereje semmiképpen sem fegyver a vallások ellen" - tette hozzá. Elismerte, hogy a témáról "égető a vita", miután a fogalomnak különböző megközelítései léteznek, pedig ennek az elvnek kellene a franciákat összefognia.

A kormánytag szerint Franciaországnak ezt a "nem kizárólag jogi, hanem filozófiai és politikai elvét jelenleg sokan kétségbe vonják vagy kiforgatják", ezért szerinte új eszközöket kell találni az olyan jelenségek ellen, mint a visszaélésekig fajuló hittérítés.

A belügyminisztérium kebelében dolgozó miniszteri delegált bejelentette, hogy nyárig kerekasztal-beszélgetéseket és munkacsoportokat szervez a kormány a vallásgyakorlás szabadságáról, a kutatásról, a fiatalságról, az állampolgársági integrációról, a nők jogairól. A Rasszizmus és Antiszemitizmus Elleni Nemzetközi Liga (LICRA) pedig szabad kezet kap a minél szélesebb körű viták megtartására. Úgynevezett "nagy konzultáció" indul mintegy 50 ezer fiatal internetes megkérdezésével arról, hogyan élik meg a mindennapokban a szekularizációt. Nyár végén az eredményeket és a kezdeményezéseket bemutatják egy fórumon.

Yannick Jadot, a Zöldek európai parlamenti képviselője és egyik potenciális elnökjelöltje szerint képtelenség ilyen vitát megrendezni a radikális iszlám elleni küzdelmet előíró törvényjavaslat elfogadása után. A párt egyik szenátora, Esther Benbassa pedig úgy vélte, hogy a "hatalomnak egyetlen célja van a vitával: megosztani és uralkodni".

A baloldali CFDT szakszervezet arra kérte a kormányt, hogy "hagyja abba a folyamatos médianyüzsgést a szekularizáció körül", míg a kormánypártból a közelmúltban kilépett Aurélien Taché képviselő szerint a vitasorozat "kommunikációs trükk" a kormány részéről.

Mario Stasi ügyvéd, a LICRA elnöke viszont arra hívta fel a figyelmet, hogy amennyiben a kezdeményezés "konkrét javaslatokkal fog szolgálni az állam és egyház szétválasztását kimondó 1905-ös törvény tiszteletben tartására, csakis előnyökkel szolgálhat".

A szekularizáció kérdése és a vallások helye a társadalomban állandó politikai és intellektuális vita Franciaországban. Az alapelveket az 1905-ös törvény rögzíti, amely kimondja, hogy a köztársaság biztosítja a szabad vallásgyakorlást, de nem ismer el és nem finanszíroz egyetlen vallást sem. Ennek a két pillérnek köszönhetően az elmúlt száz évben egyensúly és egyetértés alakult ki a vallások szerepét illetően a társadalomban. A Franciaországban jelenleg a második legnagyobb vallásnak számító iszlám térnyerése az elmúlt évtizedekben újragerjesztette a vitát, amelyet a dzsihadista merényletsorozatok és az állandó terrorfenyegetettség a szélsőségekig kiélezett.