TV műsor

Von der Leyen: a nők jogainak tisztelete fontos a Törökországgal fenntartott párbeszéd folytatásához

Külföld, 2021.04.26

A nők jogainak tiszteletben tartása és a Földközi-tenger keleti medencéjében kialakult feszültség csökkentése a Törökországgal folytatott párbeszéd folytatásának fontos előfeltételei között szerepelnek - jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Brüsszelben hétfőn, az Európai Parlament (EP) plenáris ülésének az európai uniós és a török vezetés között április elején tartott találkozó eredményéről folytatott vitáján.

Charles Michel, az Európai Tanács elnöke és Ursula von der Leyen április 6-án közösen tárgyalt Recep Tayyip Erdogan török államfővel az EU és Törökország közötti kapcsolatokról. A találkozó kezdetekor kiderült, hogy csak két fő részére készítettek ki karosszéket, amelyeken Erdogan és Michel foglalt helyet, miközben az EB elnökének csak egy távolabbi díványon jutott hely.

Ursula von der Leyen a kanapébotrányként elhíresült esettel összefüggésben a hétfői vitán hangsúlyozta: elvárta volna, hogy bizottsági elnöki tisztéhez megfelelő bánásmódban részesüljön Ankarában, az illetlen bánásmód azonban egyszerűen női mivolta miatt érte.

"Megbántva és megsértve éreztem magam nőként és európaiként is. Az eset ugyanis nem a protokollról, hanem az Európai Unió értékeiről szól. Azt mutatja, mennyire messze járunk attól, hogy a nőket mindig és mindenhol egyenlőként kezeljék" - fogalmazott.

A bizottsági elnök a nők elleni és családon belüli erőszak megelőzését célzó, az Európa Tanács égisze alatt elfogadott isztambuli egyezmény ratifikálására szólította fel az attól még távolmaradó tagországokat. Azt hangsúlyozta, a távolmaradás, illetve az, hogy Törökország nemrégiben bejelentette: kivonul az egyezményből, rossz jelzést küld a nők jövőbeli helyzetére vonatkozóan. Szükségesnek nevezte, hogy az Európai Unió nemzetközi szervezetként csatlakozzon az egyezményhez.

Ursula von der Leyen a Törökországgal fenntartott párbeszéd folytatásával kapcsolatban a nők jogainak tiszteltben tartásának fontossága mellett hangsúlyozta, Ankarának a Görögországgal és Ciprussal a Földközi-tenger keleti felében a szénhidrogén-források kitermelése miatt kialakult feszültség csökkentésére kell törekednie, valamint végre kell hajtania az Európa Tanács égisze alatt működő Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) ítéleteit a gazdasági és migrációs együttműködés megerősítéséhez.

Charles Michel, az Európai Tanács elnöke beszédében kiemelte: az EU Törökországgal fenntartott kapcsolata "nehézségekkel terhes, komoly és kényes", egyebek mellett Ankara jogsértései miatt. A kapcsolatok elmélyítése mindaddig nehéz marad, amíg Recep Tayyip Erdogan török elnök irányítása alatt a tekintélyelvűség kiépítése folytatódik - mondta.

"Mély aggodalmunkat fejeztük ki a jogállamiság, az alapvető jogok, az isztambuli egyezményből való kilépés, valamint a véleménynyilvánítás szabadságának, illetve a politikai pártok és a média elleni irányított támadások miatt Törökországban. A széleskörű együttműködést nehéz tovább erősíteni akkor, ha az intézkedések negatív tendenciája folytatódik az említett területeken" - fogalmazott.

A Törökországi látogatás során történt "protokolláris incidenssel" összefüggésben kijelentette: mindig is fontos volt számára az európai intézmények közötti kapcsolat megerősítése.

"Hasonló incidens nem fordulhat elő még egyszer" - jelentette ki. Hozzátette ugyanakkor: megítélése szerint másfajta reakció káros lett volna az Európai Unió Törökországgal kapcsolatos diplomáciai erőfeszítései szempontjából.

Michel végezetül arra emlékeztett, hogy április közepén az Európai Parlament (EP) elnökéből és frakcióvezetőkből álló, az EP házbizottságaként működő úgynevezett Elnökök Értekezletének brüsszeli tanácskozásán bocsánatot kért Ursula von der Leyentől az Ankarában elkövetett udvariatlansága miatt.

Tóth Edina fideszes európai parlamenti (EP-) képviselő felszólalásában a március végén tartott uniós csúcstalálkozó eredményeire utalva a koronavírus elleni oltóanyagellátottság fontosságát hangsúlyozta. Ezzel összefüggésben arra hívta fel a figyelmet, hogy az utóbbi időben "alábbhagyott a közösségi jóváhagyási folyamat".

Az uniós csúcstalálkozó következtetéseivel egyetértve kijelentette: fel kell gyorsítani a beoltást. Felidézte továbbá, hogy Hans Kluge, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) európai regionális igazgatója nemrégiben tett nyilatkozatában a magyar oltási kampányt példaértékűnek nevezte Európában.

"Mindenki figyelmébe ajánlom a magyar tapasztalatokat, hogy ami nekünk Magyarországon sikerült, az minden tagállamban sikerülhessen" - fogalmazott.

A tagállamoknak mindent meg kell tenniük a vakcinabeszerzést illetően azért, hogy megfelelő szintű legyen az átoltottság. Határozott döntésekre van szükség, hogy elegendő vakcina álljon rendelkezésre és gyors lehessen a beoltás folyamata - tette hozzá a képviselő.

Gyöngyösi Márton, a Jobbik EP-képviselője felszólalásában kijelentette: a Törökországgal ápolt kapcsolatok romlása "sajnálatos tény". A kapcsolatok alakulásával összefüggésben az EU bírálhatja ugyan Ankarát egyebek mellett az emberi jogok és a demokratikus normák megsértése miatt, ugyanakkor nem hibáztathatja egyedül Törökországot a jelenlegi helyzetért. A képviselő az okok között egyebek mellett Ciprus uniós csatlakozását említette azt megelőzően, hogy az ország rendezte volna az etnikai megosztottság nemzetközi kérdését. A kérdés elmulasztott lehetőségének orvoslása kell ahhoz, hogy az EU csökkenteni tudja a kialakult feszültséget és javítani tudjon kapcsolatain Törökországgal - tette hozzá a képviselő.
(MTI)
 

Véleménye van? Szóljon hozzá!



Tetszett a cikk?

Ha igen, kérjük like-olja weboldalunkat!
Kövess minket a Facebookon!