Ursula von der Leyen a kétnapos tanácskozást követően tartott sajtóértekezletén hangsúlyozta, a világjárvány rávilágított a nyitott és stabil ellátási láncok és a kereskedelmi környezet kialakításának fontosságára.

A nyitottság, a multilateralizmus és a szabályokon alapuló kereskedelmi rendszer kulcsfontosságú lesz a tartós gazdasági fellendüléshez - emelte ki. Elmondta: az Európai Unió támogatja azt a célt, hogy 2022 közepére a világ meghaladja a 70 százalékos átoltottsági arányt. Ennek érdekében folytatja a koronavírus elleni oltóanyagok exportját. A globális szolidaritás ugyanis létfontosságú a járvány megszüntetéséhez - hangsúlyozta, és hozzátette: Európa már több mint 550 millió adag vakcinát exportált az ázsiai és csendes-óceáni térség országaiba.

Az Európai Bizottság elnöke közölte: a közös fellendülés érdekében a két régió fokozza a befektetéseket, új fizikai és digitális kapcsolatokat fognak létrehozni. Ezt a célt szolgálja majd az Unió jövő héten indítani tervezett Global Gateway elnevezésű kezdeményezése.

"A kiváló minőségű infrastruktúra kiépítésére vonatkozó stratégia összeköti a világot, tükrözi az EU értékeit, hangsúlyt helyez az átláthatóságra és a jó kormányzásra, valamint segíti azon cél elérését, hogy az EU 2050-ig megvalósítsa a klímasemlegességet" - fogalmazott.

A globális biztonságról szólva, Afganisztánnal kapcsolatban azt mondta: az EU nem ismeri el az új tálib kormányt, azonban tesz azért, hogy akadályozza az ország gazdasági és társadalmi összeomlását. Az EU 1 milliárd eurós mentőcsomagot hozott létre, amely 300 millió eurós humanitárius segélyt is tartalmaz - közölte von der Leyen.

Charles Michel, az Európai Tanács elnöke - aki szintén Brüsszelből kapcsolódott a találkozóhoz - hangsúlyozta: ha a két régió sikeresen szeretne megbirkózni az éghajlatváltozás jelentette, a biztonságot fenyegető, vagy a koronavírus okozta globális egészségügyi és gazdasági kihívásokkal, továbbra is együtt kell dolgozniuk.

Kifejtette, hogy az EU szeretne még szorosabban együttműködni Ázsiával a zöld és a digitális átállás, valamint az összekapcsoltság területén. Elősegíti a nyitott és tisztességes kereskedelmi és befektetési környezetet, továbbá hozzájárul a regionális stabilitáshoz, biztonsághoz, jóléthez és a fenntartható fejlődéshez - mondta az uniós tanács elnöke.

Janez Jansa, az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét betöltő Szlovénia miniszterelnöke rövid beszédében azt hangsúlyozta: a két térség többet kamatoztathat az együttműködésből, mint az ellenségeskedésből. Feladatuk, hogy megoldást találjanak a globális kihívásokra, mégpedig párbeszéddel. Ehhez a közös biztonság fokozását, a digitalizálást, valamint a multilateralizmus és az egészségügyi rendszerek megerősítését szorgalmazta a járványból történő kilábalás és a gyarapodás érdekében. A szlovén miniszterelnök a jelentkező problémák megoldásában a szolidaritás elve érvényesülésének fontosságát hangoztatta, mint az EU működésének kulcsfontosságú elemét.

Az 13. Ázsia-Európa találkozó középpontjában a két térség közötti kereskedelem és beruházás fellendítése mellett a fenntartható fejlődés, az éghajlatváltozás okozta kihívások témaköre, a koronavírus-járvány utáni helyreállítás, valamint a multilateralizmus megerősítése állt.

Az Ázsia-Európa találkozó (ASEM) az Európa és Ázsia közötti párbeszéd és együttműködés fórumaként jött létre 1996-ban. Célja a két kontinens közötti kapcsolatok erősítése. Az ASEM 53 partnere között van az Európai Unió, 30 európai ország - 27 EU-tagállam, köztük Magyarország, valamint Norvégia, Svájc és az Egyesült Királyság -, 21 ázsiai ország, valamint a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetségének (ASEAN) Titkársága.

A kétévente rendezett ASEM-csúcstalálkozó célja a partnerség prioritásainak meghatározása. Ezeknek a csúcstalálkozóknak Ázsia, illetve Európa felváltva ad otthont. A csúcstalálkozót 2020-ban rendezték volna, de a koronavírus-világjárvány miatt el kellett halasztani.