TV műsor

Von der Leyen: az EU egyszerűsítené a szellemi tulajdonjogokra vonatkozó vészhelyzeti szabályokat

Külföld, 2021.06.09

Az Európai Unió a Kereskedelmi Világszervezettel (WTO) együtt egyszerűsíteni szeretné a szellemi tulajdonjogokat érintő, kötelező engedélyezésére vonatkozó vészhelyzeti szabályokat, egyebek mellett a koronavírus elleni oltóanyagok gyártási kapacitásának felgyorsítására - közöle Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerdán Strasbourgban.

Ursula von der Leyen az Európai Parlament (EP) plenáris ülésének a május végén tartott uniós csúcstalálkozó eredményeiről tartott vitáján elmondta, az olyan általános vészhelyzetekben, mint a jelenleg a koronavírus-járvány, amennyiben a szellemi tulajdonra vonatkozó, szükséges gyógyszereket vagy vakcinákat érintő önkéntes engedélyezés kudarcot vall, kötelező engedélyezést kell lehetővé tenni a gyártás fellendítése érdekében.

Ez nem az intellektuális vagy a szellemi jogok megszüntetését jelenti, hanem a technológia és a szükséges tudás kötelező megosztása által az együttműködést serkenti a gyártási folyamat bizonyos részeire vonatkozóan - hangoztatta.

"Nem engedhető meg, hogy a szabadalom akadályt jelentsen az oltóanyagok való hozzáféréséhez" - fogalmazott.

Fontosnak nevezte a koronavírus elleni oltóanyagok gyártási kapacitásának felgyorsítását, illetve hangsúlyozta: a vakcinákat profitmentesen kell elérhetővé tenni az alacsony bevételű országok számára, illetve alacsony profittal a közepes jövedelmű országoknak. Elmondta: az Európában előállított közel 600 millió adag oltóanyagból az EU ez idáig mintegy 300 millió adag kivitelére adott exportengedélyt több mint 90 ország számára, és mintegy 3 millió euróval támogatta a kis és közepes jövedelmű országok vakcinával történő ellátására létrehozott COVAX programot. Hozzátette, az EU az év végéig 1,3 milliárd dózis, koronavírus elleni oltóanyag előállítását tűzte ki célul.

Közölte: a világ hét legfejlettebb ipari hatalmai (G7) részeként az Európai Unió 250 millió eurót kíván mozgósítani az éhínség elleni küzdelem sikerére a koronavírus-járvány után. Az ENSZ szerint világszerte több mint 34 millió embert fenyeget éhínség, ezért meg kell erősíteni a világ élelmiszerellátását - mondta. Csaknem 50 millió eurót kell a Száhel-övezet és Kelet-Afrika országainak juttatni, a térség államait ugyanis különösen érintik a világjárvány és az éghajlatváltozás következményei - emelte ki.

Az uniós intézmények vezetőinek, valamint az Egyesült Államok elnökének június 15-re tervezett brüsszeli találkozójával kapcsolatban kiemelte, a transzatlanti kötelék megújítása és megerősítése jó az Egyesült Államoknak és Európának egyaránt.

Valdis Dombrovskis gazdaságért és kereskedelmi kapcsolatokért felelős uniós biztos a beszédében kiemelte, a transzatlanti kapcsolat a demokrácia és a jólét záloga. Az EU és az Egyesült Államok értékei hasonlóak, céljuk a globális szabályokokon alapuló rend megszilárdítása és a demokrácia meghonosítása az egész világon - hangoztatta.

Aláhúzta, a csúcstalálkozó lehetőséget nyújt arra, hogy a felek megmutassák: komolyan veszik a globális kihívásokat, megvédik az emberi jogokat, a demokráciát, fontosnak tartják a járvány leküzdését és globális egészségügyi kérdések megoldását.

Az EU reméli, hogy sikerül méltányos és mindkét fél számára előnyös előrelépést tenni a kereskedelmet érintő viták megoldásában, és a WTO megújítása kapcsán is, ugyanis globális kereskedelmi szabályokra van szükség a fennálló kihívásokra válaszul - tette hozzá.

Tóth Edina fideszes európai parlamenti (EP-) képviselő a vita során arra hívta fel a figyelmet, hogy a koronavírus-járvány problémái mellett a klímaváltozás égető kérdései továbbra is aktuálisak. Fontosnak nevezte a zöld átállást, kijelentette ugyanakkor: el kell érni, hogy az átállás költségeiből a lakosságra a legkisebb rész háruljon. Helyettük a 2050-re elérni kívánt klímasemlegesség költségeit a szennyező vállalatok fizessék meg - hangoztatta. Felszólalásában ellenezte azt az elképzelést, amely szerint az épületek energiahasználatát is bevonnák a kibocsátás-kereskedelmi rendszerbe. Az ugyanis a háztartásokat jelentős terhek megfizetésére kötelezné - monda. A klímavédelem középpontjában továbbra is az embereknek kell állniuk, a rezsiköltségeket alacsony szinten kell tartani. Fontos, hogy az új szabályok bevezetése nem eredményezheti az energia-, élelmiszer-és üzemanyagárak lakossági emelkedését - húzta alá a képviselő.
(MTI)
 

Véleménye van? Szóljon hozzá!



Tetszett a cikk?

Ha igen, kérjük like-olja weboldalunkat!
Kövess minket a Facebookon!