A támogatás folyósítása előtt Lengyelországnak teljesítenie kell a bírósági fegyelmi rendszer reformjával kapcsolatos kötelezettségvállalásait - utalt Ursula von der Leyen a Varsó és Brüsszel közötti megállapodásra.

Fontos lépésnek nevezte az Andrzej Duda államfő kezdeményezésére elfogadott, július közepén hatályba lépett törvényt, amelynek értelmében megszűnt a lengyel legfelsőbb bírósági fegyelmi kamara. Egyúttal kifogásolta, hogy a jogszabály "nem garantálja a bíráknak, hogy megkérdőjelezhessék egy másik bíró státuszát anélkül, hogy ezért felelősségre vonnák őket".

Lengyelországban 2020-ban fogadták el az utóbbi években kinevezett bírák legitimitását védő jogszabályt. Előtte ugyanis egyes lengyel bírósági döntések megkérdőjelezték a Jog és Igazságosság (PiS) párt 2015 óta tartó kormányzása idején hivatalba lépett bírák státuszának törvényességét. A júliusi törvény úgy oldja meg a problémát, hogy lehetővé teszi egy úgynevezett "bírói függetlenségi teszt" kezdeményezését a bírósági eljárások minden érintettje számára. E megoldás Duda elnök szerint szavatolja az állampolgároknak a független bíráskodás jogát.

Von der Leyen azt is hangsúlyozta az interjúban, hogy Lengyelországnak még eleget kell tennie az Európai Unió Bírósága (EUB) tavaly júliusi határozatának a fegyelmi kamaráról, és kifogásolta, hogy továbbra sem tértek vissza munkahelyükre a kamara döntése következtében felfüggesztett bírák. Az EUB által előírt napi bírság továbbra is érvényes - fűzte hozzá. A tavalyi döntés végre nem hajtásáért az EUB napi egymillió eurós bírságot rótt ki Lengyelországra.

Ursula von der Leyen nyilatkozatait "nagyon meghökkentőnek" minősítette Malgorzata Paprocka, a lengyel államfői hivatal államtitkára a Polsat News lengyel kereskedelmi hírtelevízióban. Felidézte: a brüsszeli bizottság júniusban a szóban forgó lengyel bírósági törvénytervezet ismeretében hagyta jóvá Varsó helyreállítási tervét.

Paprocka hangsúlyozta: Lengyelország teljesítette a fegyelmi rendszerről szóló EUB-ítéletet is, a fegyelmi kamara megszűnt, az általa hozott korábbi döntések ellen pedig fellebbezni lehet. Érthetetlennek nevezte, hogy Lengyelországtól továbbra is levonják a napi bírságot.

Az államtitkár aláhúzta: még mindig van esély arra, hogy a helyreállítási terv kapcsán Varsó dűlőre jut Brüsszellel, a kormány folyamatosan kapcsolatban van a bizottsággal.

Piotr Müller lengyel kormányszóvivő a rendszeres keddi kormányülést követő sajtóértekezletén újságírói kérdésre elmondta: meg kell különböztetni "a médiajelentések és a hivatalos eljárások dinamikáját". Mint magyarázta, az EB formálisan még nem is értékelte a második negyedévre vonatkozó lengyel célkitűzések teljesítését. Az értékelést csak a varsói kormány augusztus második felében Brüsszelbe küldendő jelentése alapján dolgozzák ki.

Müller is azon meggyőződésének adott hangot, hogy a júliusi bírósági törvénnyel Varsó teljesítette az uniós szerveknek a lengyel fegyelmi rendszerre vonatkozó feltételeit.

A lengyel helyreállítási terv jóváhagyása miatt az Európai Parlament júniusi állásfoglalásában bírálta az EB-t.

Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő a múlt héten megerősítette azon várakozását, hogy az első új uniós források - köztük a helyreállítási tervhez tartozók - folyósítása Lengyelországnak az idei év végén vagy a jövő év elején megkezdődik.