Az elnök sajtószolgálatának közleménye szerint erről Zelenszkij kedden Kijevben beszélt, amikor fogadta hivatalában Emmanuel Bonne-t, a francia államfő és Jens Ploetnert, a német kancellár külügyi tanácsadóját.

A találkozón eszmét cseréltek az orosz-ukrán konfliktus békés rendezéséről, valamint az ukrajnai határokon kialakult helyzet enyhülése érdekében tett lépésekről. Andrij Jermak, az elnöki iroda vezetője megerősítette, hogy az ukrán fél továbbra is elkötelezett a rendezés politikai és diplomáciai útja mellett. Felhívta a figyelmet annak fontosságára, hogy mindkét oldal szavatolja a teljes körű tűzszünet betartását, folytatódjon a fogolycsere a szemben álló felek között, nyissák meg a Donyec-medencei konfliktusövezetben, a két oldal közötti frontvonalon lévő ellenőrző pontokat, valamint a normandiai négyek vezetői által a legutóbbi, párizsi csúcstalálkozón hozott döntéseket minden érintett fél hajtsa végre.

A megbeszélés résztvevői megállapodtak abban, hogy a normandiai formátumon belül továbbra is fenntartják a kapcsolatot tanácsadói szinten, és egyeztetnek egymással a normandiai négyek vezetőinek újabb csúcstalálkozójának megszervezéséről.

"Ukrajna, Franciaország és Németország aktív erőfeszítéseket tesz a normandiai formátumban folytatott hatékony munka újraindítása érdekében különböző szinteken. Arra számítunk, hogy az orosz fél támogatni fogja ezeket az erőfeszítéseket, és hozzájárul a párizsi csúcstalálkozó döntéseinek végrehajtásához is. Egy újabb normandiai csúcsértekezlet komoly lendületet adna a békefolyamatnak" - fejtette ki Jermak.

Az ukrán fél részletes tájékoztatót adott át a külügyi tanácsadóknak a minszki megállapodások és a 2019-es normandiai csúcson született határozatok végrehajtásáról.

Az Ukrajinszka Pravda hírportál emlékeztetett arra, hogy a normandiai négyek vezetői utoljára 2020 novemberében tárgyaltak videoösszeköttetésen keresztül. Ezt megelőzően három év kihagyás után 2019 decemberében Párizsban találkoztak egymással.

A múlt héten Emmanuel Bonne és Jens Ploetner Moszkvában járt, azt megelőzően telefonon beszélgettek Andrij Jermakkal.

Az utóbbi hónapokban Oroszország komoly haderőt és fegyverzetet vont Ukrajna határaihoz, amely aggodalmat keltett a nyugati országokban. Olekszij Danyilov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) titkára december 22-i sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy Oroszország jelenleg 122 ezer katonát állomásoztat Ukrajna határainak közvetlen közelében. Kijevben úgy ítélik meg, hogy az ország határainak közelében, valamint a Donyec-medencei és a krími megszállt területeken Oroszország elegendő haderőt és haditechnikát vont össze ahhoz, hogy nagyszabású támadást indítson Ukrajna ellen. Az Ukrajinszka Pravda a New York Times című amerikai lap értesüléseire hivatkozva kedden arról számolt be, hogy Oroszország katonai helikoptereket is az ukrán határhoz vezényelt, ami arra utalhat, hogy folyamatban van egy támadás előkészítése.

A héten nyugati tisztségviselők több tárgyalást is folytatnak Oroszország képviselőivel az Ukrajna körül kialakult feszültségről. Vlagyimir Putyin elnök fő követelése, hogy Ukrajna ne léphessen be a NATO-ba, és ne telepítsenek az országba nyugati fegyvereket.

A Donyec-medencei konfliktust illetően Kijev álláspontja, hogy Oroszország résztvevője a válságnak, mivel katonákkal és fegyverekkel támogatja a szakadárokat. Moszkva ezt tagadja, a konfliktust Ukrajnán belüli polgárháborúnak nevezi.