Limbacher Gábor elmondta: II. Rákóczi Ferenc szécsényi országgyűlésének 317. évfordulója alkalmából mintegy száz diákot hívtak meg, hogy közösen elevenítsék fel a Rákóczi-szabadságharc eszmeiségét, és a vezérlő fejedelem szellemiségét, máig ható szabadságeszményét.

A múzeum kastélyparkjában az iskolások a kuruc vitézek segítségével rövid hadgyakorlaton vesznek részt. Megkoszorúzzák a kastély főbejáratánál lévő emléktáblát, köszöntőt mond Limbacher Gábor és Nagyné Barna Orsolya, a Balassagyarmati Tankerületi Központ igazgatója.

A koszorúzást a seregszemle követi, a "fejedelem" a kastélyablakból tartja majd meg beszédét - közölték a szervezők. Ezután vonulnak be a császári katonák, és megkezdődik a csatajáték, a program a győztes kuruc seregek elvonulásával ér véget. Az ünnepségen a történelmi hagyományőrző Szent László Vitézei közreműködnek.

1705. szeptember 12-e és október 3-a között a szécsényi rendi gyűlésen fogadták el a Rákóczi-szabadságharc legfontosabb állami és politikai döntéseit. II. Rákóczi Ferencet szeptember 17-én vezérlő fejedelmévé választották, a fejedelem mellé 25 tagú tanácsadó testületet választottak, a gazdasági ügyek irányítására gazdasági tanácsot hoztak létre, és szenátusi kancellária felállításáról is döntöttek.

A szécsényi országgyűlésen többek között törvénykönyvet alkottak a kuruc seregeknek, meghatalmazták Rákóczit, hogy béketárgyalásokat folytasson Béccsel, és itt születtek meg a vallási békét segítő törvények is.

A vezérlő fejedelem ezután is többször megfordult Szécsényben; így 1706. április 23-án és október 7-én, majd a trencséni csatavesztést követően, 1708 augusztusában több napig tartózkodott itt. A város a kuruc hadak utánpótlása terén is szerephez jutott, magtárakat állítottak fel, és Szécsény lett a szállítások kiinduló, valamint fuvarcserélő állomása.