A megnyitón Fürjes Zoltán, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára beszédében felidézte: 85 éve, 1933-ban kezdték elbontani a Tabánt, akkor még állva maradt a szerb ortodox székesegyház, amely azonban később megsérült a második világháborúban, majd a Rákosi-rendszer a tiltakozás ellenére a lerombolása mellett döntött.

A magyarországi szerb nemzetiség támogatására 2018-ban mintegy 546 millió forintot költ, a következő években a szerb köznevelési intézmények építéséhez, felújításhoz, fejlesztéséhez 2,4 milliárd forinttal járul hozzá a magyar állam - hangsúlyozta a politikus.

Farbaky Péter, a BTM főigazgatója hangsúlyozta: a kiállítás elsősorban a megmentett ikonosztáz és más fennmaradt liturgikus kincsek segítségével mutatja be az 1949-ben indokolatlanul elbontott tabáni szerb templomot és környezetét, az egykor Rácvárosként is emlegetett budai városrészt.

Tijana Palkovljevic Bugarski, a Matica Srpska Képtár igazgatója elmondta: az újvidéki intézmény szakemberei 2017-ben fejezték be ötéves munka után a neves művész, Arsenije Teodorovic által festett és a szentendrei Szerb Egyházi Múzeum gyűjteményében őrzött 19. századi ikonosztáz festményeinek restaurálását, így lehetővé vált a székesegyházhoz kapcsolódó művészeti emlékek együttes bemutatása Budapesten is.

Dragana Milosevic, a szerbiai Vajdaság kormányának kultúráért felelős titkára (minisztere) úgy fogalmazott: egyszerre fájdalmas és vigasztaló az egykor virágzó Rácváros és a székesegyház fennmaradt emlékeivel szembesülni.

Szalay-Bobrovniczky Alexandra főpolgármester-helyettes kiemelte: a Tabán a főváros egyik legrégebbi, legpatinásabb és legszínesebb kultúrájú, később nosztalgiával emlegetett városnegyede volt.

Lásztity Péró, a budapesti Szerb Intézet igazgatója elmondta: a gazdag anyagú tárlat az ikonokon, liturgikus tárgyakon túl számos maketten, fényképen és más dokumentumon keresztül mutatja be a mára eltűnt Rácváros építészeti környezetét, a magyarországi szerbek művészeti és kulturális örökségét, miközben az egykori székesegyházat digitálisan is rekonstruálja.

A Szent Demeternek, később a Szentháromságnak szentelt tabáni ortodox székesegyházhoz kapcsolódó közösség úttörő szerepet játszott a szerb nemzeti kultúra és nemzeti intézmények létrehozásában - hangsúlyozta.

A megnyitón felolvasták Maja Gojkovicnak, a szerb parlament elnökének üzenetét, amely szerint a 18-19. században gazdasági és kulturális aranykorát élő Rácváros, és a viharos történetű székesegyház emlékezetét felidéző kiállítás "felteszi a koronát Szerbia és Magyarország intézményeinek együttműködésére".

A Szerb székesegyház a Tabánban - az eltűnt Rácváros emlékezete című kiállítás február 17-ig tekintető meg a BTM Vármúzeumában.

(FOTÓ)