Az isonzói csaták emlékére ad koncertet a Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara Szlovéniában

Kultúra, 2019.03.16

Az I. világháborús isonzói csaták emlékére ad koncertet a Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara március 24-én a ljubljanai Cankarjev Dom dísztermében.

Avgust Ipavec szlovén zeneszerző A zöld smaragd színei - elfelejtett szenvedés című szimfonikus műve az isonzói csaták borzalmait zenésíti meg. A darab minden szenvedő nemzethez szól, hiszen egyes részeiben a szlovén nyelven kívül olaszul, németül, magyarul és oroszul is felhangzanak prózai részletek a korabeli katonák leveleiből - olvasható a szervezők MTI-hez eljuttatott közleményében.

Az előadáson a kilencventagú szimfonikus zenekar mellett további százötven szereplő működik közre: vegyeskar, magyar népzenei együttes, a ljubljanai balettiskola növendékei, valamint a boveci 1313 társulat tagjai és szlovén, olasz, osztrák, magyar színészek. Az előadás rendezője és koreográfusa Henrik Neubauer, karmestere Marjan Grdadolnik.

Avgust Ipavec szlovén zeneszerző Goriziában születetett 1940-ben. Katolikus teológiát végzett, 1966-ban Ljubljanában, majd 1974-ben a Zeneakadémián szerzett diplomát zeneszerzés szakon. Ezt követően a Bécsi Zeneművészeti Főiskolán fejlesztette tovább tudását, ahol Alfred Uhl osztrák komponista tanítványa volt. Avgust Ipavec elsősorban a programzene művelője, oratóriumairól és kórusműveiről ismert. Ilyen például négynyelvű miséje, a Missa populorum, Assisi Szent Ferencről szóló oratóriuma, a Fonte d'Amore, vagy az 1998-ban Szent Benedek és Szent Bernát tiszteletére írott Ad Missam in Agris. Zeneszerzői munkásságáért Szlovéniában és Ausztriában is magas szintű elismerésben részesült. Katolikus papként Bécsben lát el kórházi lelki gondozói szolgálatot.

A Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara nem először ad elő Ipavec-művet: az együttes közreműködött a Szent Ferencről szóló oratórium előadásban, amely 1990-ben a közép-európai népek közötti megbékélés jegyében, nemzetközi összefogással valósult meg a bécsi Szent István-székesegyházban.

Az I. világháború ideje alatt Magyarországon hivatásos szimfonikus zenekarként a Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara működött, így az együttes küldetésként éli meg, hogy korábbi tagjaiért is muzsikáljon, akiket akkor frontszolgálatra hívtak, és sosem térhettek haza. A Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekarát 1853-ban alapította Erkel Ferenc, ezzel életre hívta Magyarország első szimfonikus együttesét, és útjára indította a honi szimfonikus zenekari élet fejlődését. A Filharmóniai Társaság munkáját 2003-ban, a 150. évfordulón a Főváros Közgyűlése Pro Urbe Budapest díjjal ismerte el, 2010-ben Magyar Örökség díjat kaptak, amellyel a Társaságot beiktatták a Magyarság Láthatatlan Szellemi Múzeumának aranykönyvébe.
(MTI)
 

Véleménye van? Szóljon hozzá!



Tetszett a cikk?

Ha igen, kérjük like-olja weboldalunkat!
Kövess minket a Facebookon!