Fülöp Krisztina az M1 aktuális csatorna hétfői műsorában úgy fogalmazott: egészen más, mindentől különböző műfaj a színházi építészet, mert egyfelől a színházi tér munkahelye az ott dolgozóknak, másfelől a műfajból adódóan tele van érzelemmel. Tehát a színházban dolgozók számára otthon és egy olyan munkahely egyben, amely észrevétlenül működik a látogatók számára.

Fülöp Krisztina beszélt arról is, hogy a belsőépítészeti tervezés csaknem egy évig tartott, a munka során a nézőtérre és a kapcsolódó közlekedő terek átalakítására fókuszáltak csapatával.

A színház átalakítását az indukálta, hogy recsegtek-ropogtak a székek, alig lehetett hallani mi történik a színpadon - tette hozzá. Ezért olyan "generális orvoslásra" volt szükség, ami az összes szakágat igényelte. Így együtt dolgozott Vincze Krisztián építésszel, Fürjes Andor akusztikus szaktervezővel, valamint Haász Ferenc világítástervezővel is.

Kiemelte azt is, hogy "elhagyhatatlan volt" az az erős, közös munka, amit Mácsai Pállal a teátrum igazgatójával végeztek, akinek határozott elképzelése volt arról, hogy milyen legyen az épület.

Elmondta, hogy dolgozik a kaposvári Csiky Gergely Színház műemlék-átalakításán és hozzáépítésén is, amely során a legfontosabb szempont, hogy láttatni engedjék a gyönyörű, 20-as években épült épület azon értékeit, amit a korábbi felújítások elfedtek.

A szakember munkáját nem először díjazta a szakmai zsűri, 2012-ben Glavanovics Orsolyával közösen nyerte el az elismerést a Manninger-villa átalakításáért.

A díjat Laki Péter, a Laki Épületszobrász Zrt. elnök-vezérigazgatója alapította 1998-ban azért, hogy elismerjék az akkori nehéz építőipari körülmények között is kimagasló teljesítményt nyújtó szakemberek munkáját. Az elismerés szakmai hátterét a kezdetektől a Magyar Építész Kamara belsőépítészeti tagozata adta.