Fekete Péter elmondta, hogy az Ősök-bányász hősök pályázatot általános- és középiskolásoknak hirdette meg az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Magyar Nemzeti Levéltár.

Az államtitkár hozzátette, az országos pályázat segítségével a diákok felkutathatták felmenőik tetteit, megismerhették a bányászatot, valamint bemutathatták településük bányászathoz kapcsolódó épített környezetét. A felhívásra országosan 30 településről 200 pályamű érkezett.

Völner Pál, a térség országgyűlési képviselője felidézte, hogy a kezdeményezés ötletét az Emberi Erőforrások Minisztériumának kultúráért felelős államtitkárával a csolnoki bányászati emlékek meglátogatásán szélesítették országos kezdeményezéssé.

Dorogon, a Reimann Bányászattörténeti Múzeumban kétszintes térben, terepasztalok, valamint makettek és modellek segítségével mutatják be meg Dorog és a szénmedence bányászatának történetét.

A Dorogi-medencében 230 éves múltra tekint vissza a bányászat. A Reimann-altárót 1915-ben kezdték kialakítani, és 1918-ban hozták felszínre az első csille szenet föld alatti vasút segítségével. Az altáró vasútvonalát már 1921-ben villamosították, a vágat hetven évig üzemelt.

Az alagúthálózat hossza legnagyobb kiterjedése idején meghaladta a 36 kilométert, a Dorog, Csolnok, Annavölgy, Sárisáp és Tokod településekhez tartozó bányákat kötötte össze. A második világháború idején a föld alatti járatok több ezer ember számára szolgáltak óvóhelyül.

(FOTÓ)

Galériánk