Csák János havonta egyszer Az este című rádióműsor házigazdájaként jelentkezik

Kultúra, 2024.02.12

Minden hónapban egyszer a Kossuth rádió Az este című műsorának házigazdájaként jelentkezik Csák János kulturális és innovációs miniszter, aki első alkalommal, hétfő este a magyar kutatások és tudományos élet nemzetközi beágyazottságáról, a magyar kutatók kreativitásáról, tehetségéről beszélgetett Gulyás Balázs orvossal, neurobiológussal, a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat elnökével.

Csák János havonta egyszer Az este című rádióműsor házigazdájaként jelentkezik
Csák János felidézte: Gulyás Balázs a Semmelweis Egyetemen szerzett orvosi diplomát, a Leuveni Katolikus Egyetemen pedig neurobiológiában Phd fokozatot, majd a svédországi Karolinska Intézet Klinikai Neurofiziológiai Tanszékén és az Oxfordi Egyetem Kísérleti Pszichológiai Tanszékén dolgozott. Végzett teológiát, matematikát és orvostudomány terén habilitált. A legutóbbi 12 évet Szingapúrban, a Nanjang Technológiai Egyetemen töltötte, ahol megalapította a Kognitív Neuroképalkotó Központot. Tizennégy könyvet írt, 290 tanulmányt publikált és 7 szabadalom fűződik a nevéhez.

Csák János kiemelte: a mai világban bonyolult, nehezen értelmezhető folyamatok zajlanak, és a tudomány vezető szerepet tölt be abban, hogy megértsük világunkat.

Gulyás Balázs arról beszélt, hogy a tudomány sikere megkérdőjelezhetetlen - példaként említve az okostelefonokat, a műholdakból kapott információkkal megjósolható időjárást, a Mars-expedíciókat. Azonban a tudomány nem ad választ mindenre. Például a nagy morális kérdéseket, az emberi élet nagy kihívásait, a környezetünk vagy társadalmunk legkihívóbb problémáit nem tudja megválaszolni, mert az emberi élettel kapcsolatos kérdések dimenziói túlnyúlnak a tudomány dimenzióin - mondta.

Úgy fogalmazott: a tudomány nem egy általános orvosság, amely mindenre választ adhat, hanem a legmagasabb szintű emberi tevékenység egyik formája, mint a kultúra, a művészet, a vallás, a filozófia, vagy általában az emberi gondolkodás egyéb formái.

Kiemelte: a tudomány érvényességi területe egyre inkább nő, újabb és újabb területeket vonunk be abba, amit meg tudunk magyarázni tudományos modellekkel, elméletekkel, azonban minél többet ismerünk meg a világból, annál több kérdés fog felvetődni.

Kitért arra, hogy sokak szerint a tudomány és a hit nem összeegyeztethető, pedig amit Európában tudományos forradalomnak hívunk, keresztény alapokon áll. A hit és a tudomány a legszorosabb egységben fejlődött 20. századi tudománnyá.

Csák János kiemelte: a tudományt a kíváncsiság vezeti, ami a magyarokra jellemző. Tavaly két magyar, Karikó Katalin és Krausz Ferenc is Nobel-díjat kapott, mindketten olyan felfedezésükért, amely az egész emberiséget szolgálja - mondta.

Gulyás Balázs arról beszélt, hogy kiemelkedő az a szellemi gazdagság, kíváncsiság, kreativitás, a kérdések megválaszolása iránti hajlam, amit belénk neveltek, részben a családban, részben az iskolarendszerben. Példaként említve Délkelet-Ázsiában szerzett tapasztalatait kiemelte: az a fajta kreativitás, amit a magyar ész tesz hozzá a megszerzett tudáshoz, párját ritkítja, a magyar agy állandóan kérdésekkel van teli.

A történelmi tapasztalat és az egyéni személyi tapasztalatok is arra kényszerítenek minket, hogy kellő kétkedéssel fogadjuk mindazt, ami körülöttük zajlik, kérdezzünk rá dolgokra, próbáljunk megoldásokat találni - mondta, hozzátéve: a magyar nyelv különleges szerkezete, logikája is szerepet játszhatott ebben. Nagy kutatóink, akik elhagyták az országot, a belső nyelvi transzformáció miatt is állandó átgondolásra, átformálásra kényszerültek, amely megtermékenyítette őket.

Gulyás Balázs, aki csaknem tíz hónapja irányítja a HUN-REN kutatási hálózatot, arról beszélt, hogy mi a teendő az utánpótlás nevelése terén ahhoz, hogy továbbra is az eddigiekhez hasonló teljesítmények szülessenek. Elmondta: a világ különböző részein azt tapasztalta, hogy a nagy személyiségek azok, akik előmozdítanak kutatásokat, iskolákat teremtenek, amelyek vonzzák a fiatalokat. Másodikként a koncepciót említette, hogy legyen egy érdekes tudományos kihívás, amely vonzóerőt jelent a fiataloknak. Hozzátette: pénzre is szükség van, ami szintén fontos, de csak ezek után következik.

Mindaddig, amíg lesznek Magyarországon nagy személyiségek a kutatásban, akik kiemelkedő problémákkal tudnak foglalkozni, lesz utánpótlás - hangsúlyozta.

A miniszter hozzátette: a kultúra és a felsőoktatás területén is azt látja, hogy rengeteg az ötlet, a koncepció, vannak személyiségek, de az együttműködést meg kell szervezni.

Gulyás Balázs kiemelte: Magyarországon van kutatói utánpótlás, vannak személyiségek, akik vezető szerepet játszanak, van akarat, kormányzati, nemzeti szinten, és ez a hármas együtt sikeres lesz.

Számára egy kutató három legfontosabb tulajdonsága az újdonságkeresés, a kihíváskeresés és a kudarctűrő képesség. Az előrefelé haladás lehetséges, kisebb kudarcok árán is, mert mindig magasabb szintre tudunk ezáltal emelkedni - hangoztatta.

Csák János beszélt az agyelszívás jelenségéről, kiemelve, hogy megindult egy ellenirányú folyamat, most már többen költöznek Magyarországra, mint ahányan elmennek.

Gulyás Balázs hozzátette: szívesebben beszél brain circulationről, az agyak körforgásáról, mert ez mindenki számára nyerő helyzetet teremt. Ezt a folyamatot kell erősíteni - mondta, kiemelve: számos világhírű kutató akar csatlakozni hozzánk, és jönnek haza magyar kutatók is.

(FOTÓ)
(MTI)

Galériánk

Csák János havonta egyszer Az este című rádióműsor házigazdájaként jelentkezik
Csák János havonta egyszer Az este című rádióműsor házigazdájaként jelentkezik
Csák János havonta egyszer Az este című rádióműsor házigazdájaként jelentkezik
Csák János havonta egyszer Az este című rádióműsor házigazdájaként jelentkezik
Csák János havonta egyszer Az este című rádióműsor házigazdájaként jelentkezik
 

Véleménye van? Szóljon hozzá!



Tetszett a cikk?

Ha igen, kérjük like-olja weboldalunkat!
Kövess minket a Facebookon!