Latorcai Csaba, az Emberi Erőforrások Minisztériumának közigazgatási államtitkára azt mondta: időről időre feltesszük a kérdést és minden alkalommal tanácstalanabbakká válunk, hogy miképpen történhetett meg a modern 20. században az, hogy ártatlan emberek milliói váltak diktatúrák áldozataivá. Százezrek, milliók kerültek kényszermunkatáborokba - például a Gulág rabtelepeire, vagy Dachau, Mauthausen lágereibe - vallásuk, bőrszínük vagy éppen származásuk, politikai nézeteik miatt.

A politikus Szerencs és Rakamaz német nemzetiségi önkormányzata, valamint a szerencsi Bocskai István Katolikus Gimnázium által szervezett megemlékezésen fontosnak nevezte, hogy a 20. század diktatúráiról - "legyen az a barna vagy a vörös" - minél többször és többet beszéljünk a jövő nemzedékének, bővítsük tapasztalataikat még akkor is, ha a traumák átélőiben időről időre régi és fájdalmas sebek szakadnak fel.

Latorcai Csaba hozzátette: a 20. század két legpusztítóbb diktatúrája egyformán volt ember- és istenellenes, ezek "megszenvedői megtapasztalták, hogy a legembertelenebb tettekre is képesek azok, akik istentelen világot akarnak teremteni".

Emlékeztetett: Szerencs az egyik helyszíne volt a trianoni Magyarország területén annak a mintegy 80 gyűjtőtábornak, illetve gyűjtőhelynek, amelyet a málenkij robotra szánt embereknek alakítottak ki. A Szovjetunióba szállításig a szerencsi járásból és környékéről begyűjtött embereket a városban helyezték el. A szó szerinti "kis munkát" olyan kényszermunka követte, amelynek idejét nem szabták meg, és amely nőket és gyerekeket is érintett.

Úgy fogalmazott, "a gyáva kommunisták" Kovács Béla letartóztatásával indították el azt a folyamatot, amellyel rövid idő alatt kiépítették a totális, egypárti diktatúrát, ahol az ellenszegülők sorsa megfigyelés, üldözés, internálás, kínzás és kínhalál volt.

"Felemeljük szavunkat a tegnap kommunistái, a ma kirekesztői ellen, akik most éppen a fehér, keresztény, heteroszexuális férfiakat és nőket bélyegzik meg" - mondta az államtitkár.

Latorcai Csaba hozzátette: 30 évvel a berlini fal leomlása, a közép- és kelet-európai nemzetek diktatúra alóli felszabadulása után ma egyes nyugati politikusok - többek között Karl Marx érdemeit méltatva - különbséget tesznek diktatúra és diktatúra között, és demokráciából akarják kioktatni azokat a nemzeteket, amelyek évtizedeken keresztül a saját bőrükön tapasztalták meg a vörös elnyomás pusztításait.

Az Országgyűlés 2000-ben nyilvánította február 25-ét a kommunizmus áldozatainak emléknapjává, annak emlékére, hogy 1947-ben a szovjet megszálló hatóságok ezen a napon tartóztatták le Kovács Bélát, a Független Kisgazdapárt (FKGP) főtitkárát, akit országgyűlési képviselőként mentelmi jog védett.