Geszler Mária az 1960-as és 1970-es években a magyar népművészet és az ázsiai fazekasság hagyományaira alapozva teremtette meg expresszív stílusát - mutatja be az alkotót az MMA által az MTI-hez szerdán eljuttatott közlemény.

Mint felidézik, Geszler Mária 1980 körül a kecskeméti Nemzetközi Kerámia Stúdió műhelyében végzett kísérletei során kezdte alkalmazni a magas tüzű anyagokat: a samottot és a porcelánt. A fotográfia iránti érdeklődésétől indíttatva az 1980-as évek elejétől a kerámia és a szitázott fotográfia ötvözésének lehetőségeit kutatta, majd érdeklődéssel fordult a sómáz használata felé, amelyet tartalmi mondandók szolgálatába állított.

Fotótechnikát használó munkái mintegy a fotópapírok deformálódását érzékeltető gyűrt felületek, tömbök, amelyek az újrakomponálás során az amatőr fotográfiákat jelképi erejű kifejezéssé alakították.

Az 1980-as évek során jellegzetes formájává vált a sima, szélein papírlapként behajló, négyzet alakú kerámialap és a szobor félalak, amelynek turbánszerű fejfedővel fedett alakján kétdimenziós ábrázolások jelentek meg. Művészete finom, bensőséges atmoszférát sugárzó, a plaszticitás és a képszerűség hatásvilágát harmonikusan egyesítő, emocionális töltetű tárgyformálás - áll a közleményben.

A Pesti Vigadóban nyíló kiállítás a művész fél évszázados munkásságára tekint vissza, a korai korongolt alaktól kezdve a figurális nagyméretű portré szobrokon és a lírai faliképeken át egészen a legújabb munkákig.

Geszler Mária július 28-ig látogatható, jubileumi kiállításán - amely a járványhelyzet miatt tavalyról halasztódott erre az évre - a művész meghívására a kortárs magyar kerámiaművészet, kerámiaszobrászat és design nemzetközileg is elismert alkotói - Dobány Sándor, Karsai Zsófia, Kemény Péter, Kontor Enikő, Kungl György, Fusz György, Strohner Márton és Szabó Ádám Csaba - is képviseltetik magukat egy-egy műtárggyal.