Az Ezüst György 85 című emlékkiállítás a családi hagyatékból mutat be válogatást, merítve a művész 35 éves pályafutásából az 1970-es évektől 2006-ig - mondta Ezüst Zoltán festőművész-grafikus, kurátor, a festő fia az MTI-nek.

Hangsúlyozta: az emlékkiállításon látható 17 képen keresztül kirajzolódik annak a folyamatnak az íve is, ahogy a művész eljutott a természetelvű, naturalista megfogalmazástól a teljes absztrakcióig.

Ezüst György az alföldi hagyományok folytatójaként vált ismertté, az alföldi táj és a népművészet hatása érvényesült életképein, tájképein. Képteremtő logikájának meghatározó eleme - saját hitvallása szerint - a népművészet tiszta szín- és formavilága, valamint az alföld sajátos atmoszférája volt - mutatott rá Ezüst Zoltán, kiemelve, hogy ide nyúlnak vissza a látványgeometriai elemekre redukált képei ugyanúgy, mint ahogy forma- és színasszociációkra épülő nonfiguratív alkotásai is.

Számos művészeti irányzattal, technikával kísérletezett. Kiemelkedő művészportréi között tartják számon Faludy Györgyről, Sütő Andrásról és Tóth Menyhértről készült festményét.

Az emlékkiállítás plakátján is megjelenő önarckép mellett egy régi családi fotó alapján készült önarckép is szerepel a kiállításon. Saját magát színesben ábrázolja a barnított fotóról festett képen. Ezáltal az identitással, a hovatartozással, a múlttal foglalkozik. A múltidézés, a gyökerek, a paraszti sorhoz való kötődés gyakran megjelenő, jellemző témái voltak - magyarázta Ezüst Zoltán.

Kitért arra, hogy édesapja a festmények mellett grafikákat és térplasztikákat is készített. Úgy festett, hogy először sajátos alapot képezett a felületen, aztán azt más festékekkel dúsította, és az így létrejövő gesztusfelületet alakította tovább a saját koncepciója szerint. Ez az eljárás érdekesebbé tette a képek felületét, főként az absztrakt festményeknél érhető ez tetten.

Ezüst György festőművész tavaly lett volna 85 éves, az emlékére szerveződő kiállítássorozat azonban a koronavírus-járvány miatt csak ebben évben valósulhat meg - mondta Ezüst Zoltán, hozzátéve: a tervek szerint Budapesten a XII. kerületi Jókai Klubban, valamint a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeumban is megrendezik a kiállítást.

A kiállítási helyszínekről szólva Ezüst Zoltán elmondta, hogy édesapja Békéscsabán született és először ott mutatkozott be tárlaton 1961-ben, dédnagyapai ágon pedig szlovák gyökerekkel rendelkezik és több kiállításon szerepelt Szlovákiában is, a rendszerváltást követően pedig a XII. kerületi szlovák kisebbségi önkormányzat elnökeként is dolgozott. Budapest XII. kerületéhez egyébként több szálon is kötődött: ott élte az életét, és a kerületben évekig vezetett nemzetközi művésztelepet.

Ezüst György Mokos József festő békéscsabai szabadiskolájában szerezte első ismereteit a képzőművészetről, majd az egri tanárképző főiskolán tanult, ahol Jakuba János volt a mestere. Ezt követően a Magyar Képzőművészeti Főiskolán szerzett diplomát. 1971-től Budapesten élt. Művészi pályafutása mellett több évtizedig tanított, egyebek mellett a Toldy Ferenc Gimnáziumban, később szülővárosában művészeti ösztöndíjat alapított tehetséges diákoknak.

Művészetét számos díjjal, köztük Munkácsy-emlékplakettel, Medgyessy-emlékéremmel, Nagymaros Plakettel, az Országos Portré Biennále díjával és 2003-ban a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztjével ismerték el. Budapesten hunyt el 2017-ben.