Az államtitkár kiemelte: a beruházás célja, hogy egy 21. századi kihívásoknak minden szempontból megfelelő emlékhelyet alakítsanak ki, ahol a következő generációk megismerhetik a kommunista terror igazi arcát, igazi borzalmait.

Latorcai Csaba kitért arra: Recsk a kommunista terror szimbóluma, a településnévről mindenkinek az ott létrehozott kényszermunkatábor jut eszébe.

A kormány meg akarja ismertetni a kommunizmus bűneit a fiatal nemzedékekkel, hogy soha többé ne legyen Magyarországon kommunizmus - mondta.

Hozzátette: a kormány alapvetése az antikommunizmus, akkor is, amikor Nyugat-Európában a kommunizmus bűneit napról napra relativizálják, sőt egyes nyugat-európai politikusok "némi vonzalmat" is éreznek a kommunizmus iránt.

A kiállítást előkészítő munka része a tartalomfejlesztés, amelynek során az összes érdekvédelmi szervezettel és meghatározó történelmi műhellyel együtt szeretnének dolgozni egy olyan kiállításért, amely nemcsak a fiatalok kívánalmainak, hanem a történelmi hitelességnek is megfelel - mondta.

Latorcai Csaba beszélt arról is: a kormány tervei szerint a Recski Emlékhely fejlesztése nem egyedi beruházás marad; emlékhelyláncot terveznek létrehozni, amelynek részeként a Hortobágyon is kialakítanak egy emlékhelyet a kitelepítetteknek.

Schneller Domonkos, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztésének végrehajtásáért felelős helyettes államtitkár elmondta: a kormány a beruházás előkészítésével a kiemelt kormányzati beruházások központját jelölte meg. A központ feladata lesz, hogy nyílt versenyben kiválassza azt a műhelyt, amely a Recski Szövetséggel szorosan együttműködve, a fiatalok véleményét is meghallgatva kidolgozza a kiállítás koncepcióját. Ezt követi majd az építészeti tervpályázat, amellyel kiválasztják az épületegyüttes tervezőjét - tette hozzá. A cél, hogy 2020-ban engedélyezett kiviteli terveket adjanak át a megvalósításért felelős állami szervezetnek, a beruházási ügynökségnek.

Kis Miklós, a Recski Szövetség Egyesület elnöke reményét fejezte ki, hogy az emlékpark, amelyet velük együttműködve hoznak létre, megismerteti a fiatalsággal azt az emberiségellenes tevékenységet, amiért "senki nem felelt".

A Heves megyei Recsken 1950 és 1953 között működött a szovjet Gulág mintájára létrehozott kényszermunkatábor.

A tábor helyén 1996-ban hozták létre az áldozatoknak emléket állító Recski Nemzeti Emlékparkot.