Potápi Árpád János hangsúlyozta: Mátyás, akinek erős, büszke Magyarországot kellett építenie, a 15. század második felében szintén erős közép-európaiságra építve akarta megállítani az oszmán terjeszkedést.

Azt mondta: a 2016-os Márton Áron-, majd a tavalyi Szent László-emlékév után az államtitkárság azért hirdette meg a Mátyás királyra emlékező programsorozatot, mert Mátyás több mint 500 év elteltével is követendő példa lehet az egész magyarságnak.

Felidézte: az uralkodó - a királlyá választása, majd megkoronázása körüli viharos időszakban - bizonyította rátermettségét, megszüntette az ország szétziláltságát, megerősítette a határait, és a Magyar Királyság néhány év múlva az akkor Európa egyik legjelentősebb országa lett.

Szólt arról is, hogy Mátyás a közép-európai egység egyik megteremtője is volt. Az oszmán birodalom megállítása olyannyira sikerült neki, hogy "halála után 26 évig nem történt török betörés Magyarországra" - tette hozzá.

Az államtitkár megjegyezte: az uralkodó trónra lépésének 560. évfordulóján a Miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkársága által meghirdetett emlékév programjai nemcsak felnőtteket, hanem több ezer gyermeket, fiatalt értek el a Kárpát-medencében és a diaszpóra magyarságánál.

Potápi Árpád János beszámolt arról, hogy az emlékév keretében öt Mátyás-kiállítás 24 változatát mutatták be, a programok eljutottak többi között Rómába, Ottawába, Torontóba, Kolozsvárra és Pozsonyba is. November 14-én Bécsben egész napos rendezvényen idézik fel Mátyás király alakját, az emlékév programjai decemberben a budapesti Szent István-bazilikában zárulnak.

Csibi Krisztina, a rendező Magyarság Háza igazgatója elmondta: az exkluzív kiállítás az emlékév 75., egyik legsikeresebb programeleme.

Mátyás világhírű könyvtára az első humanista fejedelmi bibliotéka volt Itálián kívül, amelyet Európának az Alpoktól északra fekvő területein a legjelentősebb könyvtárként tartottak számon. A becslések szerint 2000-2500 darabból álló gyűjtemény 4500 művet ölelhetett fel. A jelenleg Magyarországon található 53 corvina nagy részét az Országos Széchényi Könyvtár őrzi, a világszerte fennmaradt könyvritkaságoknak csupán a negyedét - jegyezte meg.

A dombóvári Tinódi Házban év végéig látható kiállítás 22 tablón az OSZK tulajdonában lévő 35 corvina közül 16-nak egy-egy részletét mutatja be másolatokon a közönségnek. A tárlaton Thuróczy János A magyarság krónikája című művének oldalmásolatai mellett a 15. század második feléből származó könyvek - az 1488-ban, Firenzében készült Szent Jeromos-kommentárok, Nagy Szent Vazulnak szintén Firenzében jegyzett művei és Johannes Damascenus 1485 és 1490 közötti írásainak - másolatai láthatók.