A február 2-ig látogatható tárlaton hat évtizednyi fotográfiai pálya színe-javát mutatják be az 1950-es évektől máig. A kiállításon a történeti, szakmai háttér mellett a személyes, családi mozzanatok is megjelennek - hangzott el a kiállítás keddi sajtóbejárásán.

Szegő György művészeti igazgató köszöntője után Keleti Éva és Szarka Klára kurátor közösen mutatta be a tárlatot, amelyen ele­ven ri­por­tok, gro­teszk élet­ké­pek, bra­vú­ros tánc­fo­tók, sztárport­rék, lé­lek­bú­vár arc­ké­pek láthatók. A képek a korszak kulturális életének szereplőit mutatják be, az iro­da­lom, a szín­ház, a zene, a fotográfia területén alkotók portréit tárják a nézők elé.

Szarka Klára arról beszélt, hogy a kiállításon nem­csak a múlt nagy­sá­ga­i, hanem a ma emberei is helyet kaptak. Keleti Éva új­ra­kezd­te, vagyis foly­tat­ta a pá­lyát. Csak­nem har­minc évnyi kiha­gyás után, 88 éve­sen megint ak­tí­van fény­ké­pez - mondta. Kiemelte, hogy le­fo­tóz­ta a ka­pos­vá­ri né­gyes ikrek közül még élő három fi­vért - 64 év után újra.

A kurátor szerint Keleti Éva so­ka­kat föl­ke­re­sett egy­ko­ri ked­ves mo­dell­jei közül: Tö­rő­csik Marit, Gál­völ­gyi Jánost, Orosz Adélt és másokat. De több tu­cat­nyi­an - pél­dá­ul Ma­u­rer Dóra, Ve­csei H. Mik­lós vagy Schiff And­rás - most elő­ször áll­tak immár di­gi­tá­lis ka­me­rá­ja elé.

"Az egész Műcsarnokot meg tudnám tölteni Keleti Éva képeivel, annyi remekműve van" - hangoztatta Szarka Klára, aki szerint olyan tárlatot készítettek, amely minden generációnak, a fiataloknak is szól. Mint mondta, fontos számára, hogy a nézők megismerjék a múlt elemeit és a fotótörténetet is, de belássák azt, hogy a lényegi dolgokban nincs nagy különbség. "Az emberek ugyanúgy szomorkodtak, örültek, szerelmesek voltak, megijedtek, féltek a hatalomtól, vagy ünnepelték" - fogalmazott.

A kiállítás, amelynek látványtervezője Vízvárdi András, négy teremből áll. Az első teremben Keleti Éva első életkorszakát mutatják be. A fotóművész 1955-től riporter volt a Magyar Fotónál, majd jogutódjánál, a Magyar Távirati Irodánál (MTI). A következő terem, amelynek nem hivatalos címe Fotográfus és bizalom, a pályának az 1976 és 1989 közötti időszakát mutatja be, amikor Keleti Éva az Új Tükör képszerkesztője és fotóriportere volt.

Modelljeivel, köztük színészekkel, táncosokkal a fotós olyan bizalmi kapcsolatba tudott kerülni, hogy nemcsak a lakásukba, hanem az életükbe is beengedték - mondta a kurátor, megemlítve, olyan képek születtek, mint a legendás Ruttkai-Latinovits kettős portré. Kiemelte: a tárlaton Keleti Éva emblematikus képei közül is látható néhány, de olyan gazdag életműről van szó, amelyben újabb és újabb emblematikus képeket találnak.

Szarka Klára szerint a harmadik terem címe lehetne Toll-kard-kamera, ez Keleti Éva személyes hátterét, családját, felmenőit mutatja be, akik között van Miklós Jutka költő, fotográfus és Kabos Endre kardvívóbajnok. Ebben a teremben látható ízelítő a fotóművész táncképeiből is. A hátsó terem az újrakezdés terme, ahol a digitális technikával készült képeket mutatják be - mondta a kurátor.

Keleti Éva elmondta: elhatározta, hogy újrakezdi a fényképezést, és márciusban találkozott Fábián Évivel, aki segítette munkáját. Szerette volna régi barátait újra lefotózni, emellett azokat a művészeket, akik akkor indultak, amikor pályája közepén tartott, továbbá a mai generáció tagjait, a ma pályán lévő neves művészeket. Minden telefonhívásra mindenki igent mondott - idézte fel, kiemelve, hogy így teljes művészeti keresztmetszetet adhatott képeivel.

Mint mondta, olyan képek is láthatók a tárlaton, amelyek munkájába engednek betekintést és abba, hogyan élt az 1960-as, 70-es években. "A tárlat egy kor fotográfus metszete, ami számomra az életet jelentette" - fogalmazott a kiállításról, amelyhez kapcsolódva Élet/Képek címmel kötet is megjelent alkotásaiból.

(FOTÓ)

Galériánk