"A szakma bevonásával ezekben a hetekben zajlik a Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia felülvizsgálata. Öröm, hogy a kormányzat a koronavírus-járvány nehéz időszakában a művészetnek is segítő kezet tud nyújtani, ennek keretében hirdettük meg a Muzsikáló Magyarország pályázatot 800 millió forintos keretösszeggel" - mondta Könnyid László, a Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgató-helyettese a sajtótájékoztatón.

Mint kifejtette, az elmúlt hónapokban számos kormányzati pályázat született a turisztikai ágazat fejlesztésére, a képzésére. Könnyid László megjegyezte, hogy a válság ellenére a három hónapos nyári időszakban számos rekordot sikerült megdönteni, így például 11,6 millió vendégéjszakát regisztráltak. "A Muzsikáló Magyarországgal az a célunk, hogy az éttermi cigányzene hagyományait visszahelyezzük oda, ahol évtizedekkel korábban volt".

Tóth János, a Hagyományok Háza-hálózat vezetője felidézte, hogy 2017-ben Muzsikáló Budapestként indult a program, amit egy évvel később terjesztettek ki kiemelt vidéki helyszínekre is. A kiírás szerint a négy-ötfős cigányzenekaroknak legalább harminc vendég befogadására alkalmas, turisztikai szempontból frekventált helyszínen, folyamatosan működő vendéglátó egységeknél kell a hét négy napján, napi minimum három órában zenélniük. A program 2020. november 2-tól 2021. április 18-ig tart.

A vendéglátó egységek a koronavírus-járvány miatti bezárás esetére vállalják, hogy az adott hónapban egy darab, legalább harmincperces, vagy négy darab, egyenként legalább tízperces cigányzenei felvételt készítenek és feltöltenek a megjelölt online felületre.

Pál István Szalonna, a Muzsikáló Magyarország szakmai vezetője, a Magyar Állami Népi Együttes művészeti vezetője kiemelte, hogy egymást segítve próbálják megmenteni a cigányzenét a jövőnek. "Az éttermi cigányzene a kultúránk ékköve".

Benedekfi István, az Emberi Erőforrások Minisztériuma Kultúráért Felelős Államtitkárságának zenei osztályvezetője arról beszélt az eseményen, hogy az Emmi a Hagyományok Háza bevonásával tavaly kezdte kidolgozni egy cigányzenei minősítő vizsga kereteit, miután a korábbi, az Országos Szórakoztatózenei Központ (OSZK) által végzett minőségbiztosítási rendszer 2008-ban megszűnt. Kitért arra, hogy az idén elindult Hallgató Cigányzenei Minősítő Vizsgára a cigányzenekarok 18 évet betöltött prímásai jelentkezhetnek.

"Az eddigi négy, szeptemberi vizsganapon tizenhét prímás mutatkozott be, közülük hárman kiváló, tizennégyen megfelelt minősítési fokozatot értek el" - mondta a zenei osztályvezető. A bírálóbizottságban Kállai Kiss Ernő klarinétművész (a bizottság vezetője), Déki Lakatos Sándor és Lakatos Miklós hegedűművész, Nemlaha György újságíró, Szenthelyi Miklós hegedűművész, valamint Szirmai László ének-, zongora- és harmonikaművész kapott helyet.

Az egyelőre két évre szóló minőségigazoló tanúsítványt Oláh Albert, Oláh Kálmán, Bordás Georgina, Farkis Béla, Horváth Jenő, Horváth László, Ökrös Tibor, Sárközi József és Völgyi János kapta meg csütörtökön a Hagyományok Házában, a dokumentumot később veszi át Balázs Richárd és Bódi Lajos.

Mint elhangzott, a korábban az OSZK által kiadott kategóriavizsgák és működési engedélyek továbbra is érvényesek. Az új minősítő vizsgával elsősorban azoknak kívánnak lehetőséget adni, akik nem rendelkeznek OSZK által kiadott kategóriavizsgával vagy működési engedéllyel.

(FOTÓ)

Galériánk