A "gyarmatosítással összefüggésben jogilag és/vagy erkölcsileg ma már elfogadhatatlan módon szerzett" kulturális javak azonosítása és "visszaszolgáltatásuk lehetőségének megteremtése" Németország számára "etikai-erkölcsi kötelezettség, és korunk egyik fontos politikai feladata" - olvasható a nyilatkozatban, amelyet a tartományi kultúrpolitika irányítóiból és a szövetségi kormány kulturális ügyekért felelős államminiszteréből álló konferencia tagjai, valamint a külügyminisztérium nemzetközi kultúrpolitikával foglalkozó államminisztere és a városi és települési önkormányzati érdekképviseletek vezetői fogadtak el szerdán véget ért tanácskozásukon.

A nyolcoldalas nyilatkozat hosszú viták eredménye, és kevés konkrétumot tartalmaz. A leginkább egyértelmű az a megállapítás, hogy a gyarmatosított területekről Németországba hurcolt emberek maradványait, illetve emberi maradványokat vissza kell szolgáltatni.

A műalkotások, műkincsek és más kulturális javak - például munkaeszközök és gyermekjátékok, járművek és fegyverek - visszaszolgáltatására nem vállaltak egyértelmű kötelezettséget a nyilatkozat aláírói, hanem csak alapelveket rögzítettek.

Például azt, hogy folytatni kell a gyarmatosítás történetének és a jelenkorig ható következményeinek kutatását, és a közgyűjteményeknek és egyéb kulturális intézményeknek "önállóan és proaktívan", vagyis visszaszolgáltatási követelések nélkül is fel kell tárniuk, hogy őriznek-e az egykori gyarmatokról a mai jogi szabályok és erkölcsi előírások alapján elfogadhatatlan módon szerzett alkotásokat.

Azonban a nyilatkozat csak a folyamat kezdete, egy "nagyon ésszerű kiindulópont a további vitákhoz", amely azt mondja ki, hogy "nem lehet jó lelkiismerettel jogos tulajdonnak tekinteni mindazt, amit egykor erőszak és kényszer alkalmazásával szereztek" - hangoztatta Carsten Brosda hamburgi kulturális szenátor - a tartományi rangú város vezetőségének kulturális ügyekért felelős tagja -, a konferencia soros elnöke.